Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - HÍREK - Künstler Ferenc: Beszámoló az 1986. évi levéltárigazgatói értekezletről / 87–89. o.

Beszámoló az 1986. évi levéltárigazgatói értekezletről A levéltárigazgatók 1986. szeptember 23—24-én megtartott éves tanácskozásának helyszínét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács biztosította mályi továbbképző intézetében. A levéltárak vezetőin és a fenntartók képviselőin kívül az értekezlet munkájában részt vett Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, Fodor Péter, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának munkatársa, ViUangó István, a Művelődési Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője, a vendéglátók részéről pedig Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese és Borsos Árpád, a megyei tanács vb. művelődési osztályának vezetője. Több mint 70 fő jelenlétében Villangó István elnöki megnyitóját követően Borsod-Abaúj-Zemplén megye művelődési helyzetéről, a közművelődési és közgyűjteményi intézményhálózat fejlesztésére vonattkozó tervekről Borsos Árpád adott tájékoztatót. A napirendek tárgyalása előtt a résztvevők gazdag életpályájuk méltatásával és néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt két kiváló tudós és köztiszteletben álló volt levéltárigazgató, Kársai Elek és Román János emlékének. A Levéltári Osztály írásban előterjesztett referátumának (A Művelődési Minisztérium és a levéltárfenntartók feladatai a VII. ötéves terv időszakában) vitája Molnár József szóbeli kiegészítőjével indult. Beszédében (kiemelte a vitaanyag főbb csomópontjait és vázolta a legsürgetőbb megoldásra váró feladatokat, valamint a megvalósításukra vonatkozó elképzeléseket. Elmondta, hogy a levéltári szakterület több évtizedes elhanyagoltság után a VI. ötéves terv időszakában, döntően a levéltárfenntartók anyagi áldozatvállalásának köszönhetően, jelentős fejlesztésben részesült. A szorító gazdasági helyzetben végrehajtott nagyarányú fejlesztés eredményeként a levéltárak többségénél sikerült időlegesen elhárítani a szocialista kori dokumentumok tömeges pusztulásának veszélyét, s megteremteni — ha nem is maradéktalanul — a biztonságos anyagőrzés legalapvetőbb feltételéit. Az iratvédelmet és a gyűjtést illetően azonban a tanácsi levéltári hálózatban továbbra is igen nyomasztóak a restanciák. Néhány kivételtől eltekintve a tanácsi levéltárak költségvetése az állományvédelmi feladatok (iratok portalanítása, fertőtlenítése, restaurálása) elvégzésére és egyes szakmai munkák eredményének hasznosítására (segédletek közreadása, kiadványok megjelentetése) nem elegendő. Az ár- és díjbevételek a levéltárak túlnyomó többségénél — döntően jogszabályi korlátok miatt — elenyészőek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben komolyabb költségvetési megszorításokra, a jelenleg halaszthatatlannak iminősített szakmai feladatok és a működési feltételek közötti feszültség további elmélyülésére számíthatunk. E reális veszély ismeretében az elkövetkező évekre vonatkozóan a Művelődési Minisztérium és a levéltárfenntartók leglényegesebb feladatát, felelősségét az alábbiakban jelölte meg: -* A levéltárak — különösen a tanácsi levéltárak — működési feltételeiben tapasztalható ellentmondásokat és feszültségeket reálisan értékelve, a le87