Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 4. szám - KILÁTÓ - Borsa Iván: Az UNESCO első nemzetközi levéltári statisztikája / 55–62. o.

Az UNESCO első nemzetközi levéltári statisztikája Az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1963 óta évenként statisztikai évkönyvet tesz közzé. Az évikönyv a nevelésügy, a tudományos és a kulturális tevékenység statisztikailag kifejezhető jellemző adatait kontinensenként és ezen belül az országok angol nevének betűrendjében közli. Az 1985. évi kötet új fejezettel bővült, melynek címe Cultural heritage (kulturális örökség). Az új 8. fejezetnek csaik egy alfejezete van (a 8.1 jelű), amely a levéltárakról 1984-ben végzett adatgyűjtés eredményét közli 1982— 1984-i adatok alapján. A múzeumok, műemlékek és lelőhelyek statisztikáját viszont az évkönyv 1986-ra ígéri. Ez az első eset a levéltárak történetében, hogy egységes elgondolás alapján, több országra kiterjedően a levéltáraik általános tevékenységét szemléltető statisztikát vehetünk kézbe. Az első ilyen statisztika ismertetése előtt érdeklődésre tarthat számot, hogy egy szakma, amely arról híres (hírhedt?), hogy nincsenek nemzetközi szabványai, miként hozta létre azokat az adatokat, adatcsoportokat, amelyek az egységes adatszolgáltatás érdekében feltétlenül szükségeseik, illetve lehetségesek. Tizenegy évre volt szükség ahhoz, hogy egy ilyen nemzetközi statisztikára vonatkozó igény a megfogalmazástól a megvalósításig elérkezzék. Az 1974 októberében Ottawában tartott kerékasztal-konferencián Jeffery Ede, a Iondini Public Record Office akkori vezetője vetette fel a nemzetközi levéltári statisztika szükségességét. (A javaslattevőt feltehetően az inspirálta, hogy ez évben készült el a könyvtárak nemzetközi statisztikájának rendszere.) Az 1975 szeptemberében Kijevben tartott levéltári kerekasztal-konferencián a jelen voltak már kézhez kapták Harald JÖrgensennek, a dániai Sealand megye levéltára akkori igazgatójának tervezetét, amely a levéltári költségvetés rendszerét vette az adatszolgáltatás alapjául. A konferenciát követően H. Jörgensen kérdőívet küldött az európai és az észak-amerikai nemzeti levéltáraknak. Ennek — bizonyára negatív — tapasztalatai alapján 1976. június 23-án egy Párizsban tartott megbeszélés megfogalmazta a legfontosabb teendőket, mint a mérhető elemek és a mértékegységek definiálása, az UNESCO statisztikai hivatalának bekapcsolása, olyan tervezet kidolgozása, amiilyen a könyvtárügy esetében készült. Szakértői bizottság létrehozását is szükségesnek tartották a statisztikai modell kidolgozására, s felmerült a várható költségek közös (UNESCO + Nemzetközi Levéltári Tanács — a továbbiakban: NLT) viselésének szükségessége is. (A megbeszélés résztvevői voltak: H. Jörgensen, Frank B. Evans, az UNESCO akkori levéltári szakértője, Chnistian Gut, a kerekasztal-konferenciák akkori titkára és Charles Kecskeméti, a NLT ügyvezető titkára.) 55