Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Bencsik János: Kísérlet a XVIII. század végi protestáns házasságkötési anyakönyvek forrásértékének meghatározására / 31–36. o.

JEGYZET * Az anyakönyvekre támaszkodó történeti munkák szaporodnak, A helytörténetírás, a néprajz jól hasznosítja az egyházi anyakönyveket. A felhasználás egyik, elsődleges módja az anyakönyvi adatok egyszerű kigyűjtése. Egyes foglalkozási ágak (pl. juhászat; vö. Bencsik János: Pásztorkodás a Hortobágy északi legelőterületén a XVIII. század végétől. Debrecen, 1969. 30.), mesterségek (pl. fazekasok; vö. Dankó Imre: A gyulai fazekasság. Gyula, 1963. 53—57.) képviselőit írhatják ki. De családfákat állíthatnak össze (pl. Füvessy Anikó: A tiszafüredi fazekasság a XIX. század végéig, in. A Szolnok megyei múzeumok évk. 1981. 151.) az anyakönyvek segítségével. Az egyre szaporodó, a népességgel is foglalkozó helytörténeti kötetek is hivatkoznak az anyakönyvekre (egyszerű utalásra pl. Papp József: Tiszacsege. Debrecen, 1967. 42. és 145.). A népességgel is foglalkozó művek a történeti demográfia módszerével közelítik meg az anyakönyvi adatokat [pl. Kovács Zoltán: A népesség, in. Rácz István (szerk.): Hajdúnánás története. Hajdúnánás, 1973. 33—86.]. Vannak tanulmányok, amelyek éppen az anyakönyvek adataira támaszkodnak (a társadalomrajzra, pl. Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—

XIX. század fordulóján, in. Hajdúsági Múzeum Évkönyve III. 1977. 66— 149.) Más szerzők kifejezetten az anyakönyvek adatait dolgozzák fel (Kakuk Mátyás: A házasságkötés időpontja Kunszentmártonban a XVIII—

XIX. században, in. Nóvák L.—Űjváry Z.: Lakodalom. Debrecen, 1983. 55—80.). Ezek az értékelő szempontú munkálatok [pl. Jároli József: Gyoma népesedéstörténete az újjátelepüléstől 1895-ig. in. Szabó Ferenc (szerk.): Gyomai tanulmányok, Gyoma, 1977. 327—355.] óhatatlanul felvetik az anyakönyvek forrásértékét. Engedtessék meg e helyütt néhány értékelő munkára való hivatkozás is: Járóit József: Adatok XVIII. századi protestáns anyakönyvek forrásértékéhez (in. Levéltári Közlemények XLIV—XLV. 1974.). Andorka Rudolf: Az ormánsági születéskorlátozás története. Valóság, 1975. 6.; Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reperezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása (in. Archívum, 4. Eger, 1975.). Örsi Juliánná: Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII—

XX. században (in. Nóvák—Űjváry, i. m. 31—54.). Természetesen más szempontú hasznosításra is vannak példák, éspedig pl. az esszéjellegű, számos rejtett vonatkozást feltáró szerző, Bodosi György: Mit lehet kiolvasni egy Matriculából? (Kortárs, 1971/12.). Táblázat a házasságkötések anyakönyvezésének bizonytalanságára (1790—1800) Anyakönyvezés jellege c ca c cű <3 u -*J <ü +? >> *o N I a,-* i I OM is w H e OM is M öi fi c H Települések Szeghalom 86 44 130 25 19,23% Füzes gyarmat 44 15 59 7 11,86% Körösladány 41 21 62 12 19,35% Vésztő 35 18 53 8 15,09% Dévaványa 24 27 51 9 17,64% Csökmő 20 5 25 1 4,00% Köröstarcsa 12 5 17 2 11,76% Összesen: 262 135 397 64 16,12<y

0 84