Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - HÍREK - Lakos János: A Levéltári Tanács 1986. májusi ülése / 99–101. o.

gának helyettes vezetője az iratanyag őrzéséről, V. N. Avtokratov a levéltári informatikai intézet helyettes vezetője a folyóiratoknak az információáramlásban betöltöttszerepéről, V. M. Volkovinszkij az Arhivü Ukrainü c. folyóirat helyettes főszerkesztője a levéltári építkezések kérdéseiről, B. I. Kaptelov az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltára igazgatója a levéltárosképzésről, T. I. Bondareva a Szovjetszkije Arhivi szerkesztőségi titkára a szerkesztőségek közötti együttműködés gyakorlati kérdéseiről, L. I. Papin a Levéltári Főigazgatóság tudományos kiadói osztályának vezetője a levéltári források publikálásáról, V. V. Szokolov a Szovjetunió Külügyminisztériuma Diplomáciatörténeti Intézetének helyettes vezetője a diplomáciatörténeti források közzétételéről beszélt. A külföldi vendégek tájékoztatást adtak folyóirataik tevékenységéről, illetve hozzászóltak az elhangzott előadásokhoz. A tanácskozás jegyzőkönyv aláírásával ért véget, amelyben a résztvevők megállapodtak a szerkesztőségek közötti kölcsönös információcseréről, a szerkesztőségek képviselőinek háromévenkénti találkozójáról, tanulmányok kölcsönös közléséről. A megállapodásnak megfelelően a következő találkozóra 1989ben Berlinben kerül sor. A külföldi vendégek megtekintették a Levéltári Főigazgatóság mellett működő számítógépes restauráló központot és látogatást tettek a Szovjet Vörös Hadsereg Központi Állami Levéltárában. G. L. A Levéltári Tanács 1986. májusi ülése A Levéltári Tanács május 14-én tartotta 1986. évi első rendes ülését az Űj Magyar Központi Levéltárban. A napirendi pontok megtárgyalása előtt Vörös Károly a testület nevében meleg szavakkal köszöntötte Kanyar Józsefet, a tanács elnökét hetvenedik születésnapja alkalmából. Az ülés első részében Kosáry Domokos akadémikus, a MTA Történettudományi Bizottságának elnöke tartott vitaindító előadást „A levéltárak és a történelemtudomány" címmel. Az előadó — hangsúlyozva a hosszú ideig háttérbe szorított történelemtudományi alapkutatások rangjának visszaállításához fűződő tudományos érdekeket — rámutatott arra, hogy ezekben a kutatásokban fontos szerep jut a levéltáraknak, s ezért erősíteniük kell tudományos munkájukat. Bírálta, a közgyűjteményi kutatóhelyek kijelöléséről intézkedő 101/1980. KM számú miniszteri utasítást, amely a két országos levéltár mellett csak hét tanácsi levéltárat minősített kutatóhellyé. Megerősítette a különböző fórumokon és tanulmányban már kifejtett azon véleményét, hogy a levéltárak egész tevékenységükkel szerves részei a történelemtudomány apparátusának, nincs a történelemtudománytól független levéltártudomány. Nem hallgatta el azt sem, hogy ebben a kérdésben néhány jeles levéltárossal nem tudott és ma sem tud egyetérteni. Kosáry akadémikus a kölcsönös egymásrautaltságból kiindulva síkraszállt a levéltárak és a történelemtudomány eddiginél szorosabb együttműködéséért, majd röviden említette az e téren történészi oldalról felmerült 99