Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - MÉRLEG - Zongor Gábor: Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945)–1950–1981. Gaál Antal: Zala megye közigazgatási beosztásai és a tanácsok tisztségviselői 1950–1985. Zalaegerszeg, 1986. / 81–83. o.

időszakban bármikor a megyéhez tartoztak. Ez a fajta feldolgozási mód lehetőséget teremt a továbbfejlesztésre, illetőleg pár év múltán akár .kiegészítő kötet megjelentetésére is. Ettől eltérően a Zala megyei feldolgozás — kapcsolódva (és megemlékezve) a tanácsok megalakulásának 35. évfordulójához —- az 1985. december 31-i helyzetnek megfelelő közigazgatási szervezeti felépítésre alapozva tekint vissza az elmúlt időszakra. Felépítését tekintve a könyv a községeket a jelenlegi városkörnyéki hovatartozásuk szerint csoportosítja, így az ettől való esetleges későbbi eltérés már nehezíti (legalábbis formai szempontból) az anyag továbbfejlesztését. Tekintettel arra, hogy a két szomszéd megye között a 40 év alatt többször volt területátcsatolás, így — a feldolgozás módszeréből eredően is — a volt keszthelyi járás községei mindkét könyvben szerepelnek. A területszervezési változásokat kimondó jogszabályokat a Veszprém megyei könyv pontosan közli, míg a Zala megyei anyag mindössze ,a legjelentősebb döntéseknél jelöli meg a jogszabályhelyet. így az előbbi könyvből még azt is megtudhatjuk, hogy egyes — alapvetően helyi jellegű — területszervezési kérdésekben mely időszakban, melyik központi szerv volt hivatott dönteni. A változások könnyebb megértését összefoglaló táblázatokon túlmenően térképmellékletek is segítik. Dr. Fejes Imre könyve Veszprém megye területi és igazgatási beosztásának átfogó és részletes elemzését követően a II. fejezetben a megyei tanács tisztségviselőinek és szakigazgatási szervek vezetőinek a névsorát szerepelteti. így nem csupán a személyi változásokról szerzünk tudomást, hanem a megyei tanácsi szervezet változásáról is. A Zala megyei anyag csupán a megyei tanács tisztségviselőit tünteti fel. Eltér a két anyag a tekintetben is, hogy a Veszprém megyei kiadványban a tisztségviselők tevékenységi idejét napra pontosan közli, míg a Zala megyei könyv csak az éveket tünteti fel, illetőleg akkor utal hónapra, ha egy éven belül változás történt. A Veszprém megyei anyag külön fejezetben szerepelteti a városokat, míg a zalai könyv a várost a jelenlegi város környékével együtt közli. A feldolgozásokból megfelelően értesülhetünk a várossá fejlesztés folyamatáról, az egyes városok községeket elnyelő mechanizmusáról. A felszabaduláskor mindkét megyében csupán 2—2 város volt, jelenleg már Veszprém megyében 8 és Zala megyében 5 település nyerte el a városi címet. Ezen túl mindkét megyében körzetközponti feladatokat egyegy városi jogú nagyközség is ellát. A könyvek tanulmányozása széles körű áttekintést nyújt a megyékben a községeket érintő változásokról, így az egyes községi tanácsok megszűnéséről és újjáalakulásáról községi közös tanácsok szervezéséről, községnek várossal, illetve községgel való egyesítéséről, településnév-változásról. A könyvek névmutatója révén az egyes közigazgatási karrierek is nyomon követhetők. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a veszprémi kiadvány könynyebb áttekintést és visszakeresési lehetőséget nyújt azáltal, hogy a helységnévmutató és a személynévmutató ábécésorrendben feltünteti azt az oldalszámot, ahol a könyvben a helység, illetőleg a tisztségviselő szerepel. A Zala megyei kiadványban mindegyik tanácsot városkörnyék alapján jel- és sorszámmal látták el és ezt tüntették fel a névmutatónál is. Ezáltal a visszakeresés némileg nehézkesebb. A zalai könyv viszont szerepelteti a társközségi elöljárókat is, így ezekben a községekben a már véglegesen lezártnak tűnő tanácsi tisztségviselői névsor kelt újból életre. Mindkét könyv pontos képet nyújt a járások és szervezeteik (a tanácsok, majd a hivatalok) alakulásáról, fokozatos megszűnésükről, visszaszorulásukról. 82