Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - MÉRLEG - Mollay Károly: Levéltári módszertani füzetek 3. szám. Bp., 1984. / 79–80. o.
A bevezető tanulmány a betűformák tárgyalásánál a német ligatúrákkal is foglalkozik. A c betű hegyes német alakjával kapcsolatban azt állítja, hogy csak a eh ligatúrában használják. A német hegyes c használata a hh, kk, sőt a tt rövidítésére szolgál, de a korai újfelnémet korban gyakori a ez is (a eh, ck a mai napig megvan a németben). A szövegek összeállítói a gyűjteményben nem vették figyelembe a ck (XX., XXV. szöveg) és a ez (IV., V., XIII., XVI., XVII.) használatát. A különben nagyon hasznos bevezető tanulmány ajánlott irodalmához feltétlenül fel kellene még venni a legnagyobb német szótárt, a •Grimm-testvérek 32 kötetes szótárát (Deutsches Wörterbuch. Leipzig, 1854— 1960), amelynek most készül az átdolgozása (eddig megjelent az I. és a VI. kötet, valamint a VII. kötet két füzete). Az I. füzet tartalmazza még a szövegek xeroxmásolatát. A xeroxmásolatok nem egyforma minőségűek (a XIX. szövegből kimaradt a 3. sor!), ami a kezdő számára nehézséget jelent. A II. füzetben találjuk a szövegek átírását, bevezető regesztával, befejező szó jegyzékkel és rövidítés jegyzékkel. Mindez a magántanuló kezdő számára nagyon hasznossá teszi a kiadványt. Az összeállítók nagy munkát végeztek, mégis éppen a kezdőkre való tekintettel néhány megjegyzést kell tennem. A IX., Sopronban kelt iratban szereplő Kreufibach nem Kreisbach (ilyen nevű helység van ugyan Alsó-Ausztriában), hanem a Sopron melletti Fertőrákos (Kroisbach), a szövegben említett szőlő is ott van, a vevő pedig soproni polgár (v. ö. Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok 1535—1848. Bp., 1982, 943. sz.). A VIIL szövegben található fi rövidítés feloldása nem Florin, hanem floreni. Több szöveg feloldásából kimaradt az etc. (V., VI., XI, XV., XVII.) a XI. szöveg 14. sorából az v(ungrisch) szó. A XX. szöveg végén található rövidítés feloldása qua Test(is), nem Test(ammentarius), amire a szövegben is van utalás. Az összeállítóknak nem volt könnyű dolguk az egyes szövegekhez készített szójegyzékek összeállításánál, hiszen korai újfelnémet szótár még nincsen (a magyarországi korai újfelnémet szótár készülőben van a budapesti német tanszéken), ezenkívül — a magyarországi latinsághoz hasonlóan — hazai jelentésfejlődéssel is kell számolni. Ezek a szójegyzékek természetesen nem lehetnek teljesek, a kezdőnek mégis hasznos eligazításul szolgálnak. Az I. szövegben szereplő gwer azonban nem „Zwitracht, viszálykodás", hanem „rechtlich gesicherter Besitz einer Sache, Besitszstand, Eigentum" (v. ö. még mai Gewahrl), a Burggraf (III.) nem „várgróf", hanem „várnagy", a Hauen (VII.) nem „Huf, patkó", hanem „kapa", a Kuchel Kraflerey (XXI.) nem „nyeles serpenyő", hanem „értéktelen konyhai holmi" (v. ö. a mai osztrákban Gráf fi „wertloses Zeug" österreichisches Wörterbuch. Wien, 1985 36 ), a C(onventions) Münz pedig 1850—1858-ig használatos ún. konvenciós pénz volt (XXVI.). Bíráló megjegyzéseimmel nem akartam kisebbíteni ennek a nagyon hasznos, szükséges és úttörő vállalkozásnak az érdemét, hanem inkább érzékeltetni kívántam azokat a nehézségeket, amelyekkel nemcsak a bevezető tanulmány írója, a gyűjtemény összeállítói, hanem még inkább a használói, hazai korai újfelnémet forrásaink kutatói szembe találhatják magukat. Akik ennek a gyűjteménynek létrejöttében közreműködtek, tulajdonképpen hálátlan feladatra vállalkoztak. Vállalkozásuk mindenképpen dicséretet érdemel, legfőképpen pedig azt, hogy egy új, javított és bővített kiadásban szolgálhassák hazai német nyelvű forrásaink korszerű feldolgozásának ügyét. Mollay Károly •30
