Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - DOKUMENTUM - Erdész Ádám: Kovács Imre pályaképéhez: Kovács Imre és Kner Imre levelezése, 1936–1937 / 49–67. o.

erre. A vattában való nevelés életképtelenné teszi a társadalmi osztályokat. De ha nem lettek volna mesterséges védelmi eszközök a nagybirtok perpetuálására, ha engedték volna a kormányok azt, hogy a gazdálkodásra képtelen gazda birtoka éppen úgy feloszoljon, vagy modern kezekbe kerüljön, mint ahogy az életképtelen, rosszul vezetett üzlet feloszlik, természetes úton-módon a nagybirtok felaprózódása tovább haladt volna, s nem kellene ma mesterségesen megoldani. Meg vagyok győződve, hogy ha a boletta nem lett volna, az idén a tavalyi szárazság dacára sem kellett volna 58 millióért román tengerit behozni, mert több ember tanult volna meg szárazságban is takarmányt termelni. Tudakolja meg Nagybátyjától a múltheti állatvásár eseményeit, s meg fogja látni, milyen esztelen kilengésekre képes az irányított gazdasági helyzet, s milyen krach lesz ebből! Makkainak igaza van: a parasztság szemlélete kell, hogy reális irányokba fejlődjön, s magának kell kitermelnie magából a vezető erőket, akiknek parasztoknak kell maradniok. Ez azonban nem megy gyorsan, s nagy kérdés, tettünk-e már eleget ahhoz, hogy a következő generációja megkapja a kellő útravalóját. — No de most bezárom a levelet, s remélem, hogy nem nagyon soká lesz alkalom arra, hogy az örök vitát személyesen, élő szóval folytathassuk. Mindnyájunk nevében vagyok szíves üdvözlettel, híve. 3. Kovács Imre Kner Imréhez Budapest, 1936. szept. 1. Kedves Kner Ür! Levelére csak most tudok válaszolni, mert egy hétig otthon voltam és pár napot Pilisvörösváron töltöttem; a postám pedig Pesten várt. Még Alcsút—Göb ölj árasról a levente főoktató leveléhez mellékeltem pár sort, amelyben kértem Kner Urat, ha lehetséges, a cselédek számára küldjön könyveket. Most megismétlem ezt a kérésem és ne haragudjon, hogy elárultam a levente-főoktatónak, hogy esetleg kaphatnak Gyomáról könyveket. Barom sorsban élnek azok az emberek, könyvhöz nemigen jutnak, és azt hiszem, örökké hálásak lesznek Kner Űrnak, ha kérésüket teljesíti. Én itt Pesten is házalok és megpróbálok valamit összehozni számukra. Legyen egyszer már fénysugár az ő életükben is és érezzék azt, hogy azért törődnek velük.

9 A felszabadulás, vagy felszabadítás kérdését tovább fejtegetve, szeretném aláhúzva megjegyezni, hogy szociológiai tudásom nagyon hiányos és többek között Kner Űr is hivatott ezen levelezésünkön keresztül segíteni és kérem is, ahol a fiatalos hév elragad, ott megfelelő mértékre szállítsa le megállapításaim, illetve ítéleteim. Én is vallom, hogy csak felszabadulásról lehet szó, ami azonban nem Dózsa-forradalmat jelent. A parasztságban rejlő értékeknek kell kibontakozást biztosítani és akkor rendes irányba terelődik a fejlődés. Kérdés azonban; mikor fog ez megindulni és nincs-e már most is későn? Az európai események nagyon aggasztóak. Félelmetes erővel bontakozik ki az európai arcvonal, amelynek két oldalán felsorakozik a fasiszta-hitlerista és a szovjet irányzat. Mindkét fél keményen készül a küzdelemre és saját frontján igyekszik rendet teremteni. Hitler emlékezetes Röhm kalandja, vagy akár a mostani orosz kivégzések mind ugyanazt célozzák; az ellenvéleményeket elsöpörni és egységes „világnézetet" teremteni. Magyarországot végzete a német blokkhoz köti és az ütközőállam szerepét tölti be. Míg a múltban más néven jelentkező orosz—német ellentétek Lengyelország területén keresték az ütközést, addig a mai erőviszonyok leszorítják a Duna völgyébe a harcteret és itt vonaglik a magyarság. Népünk 53