Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 3. szám - Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás Baranya megyében / 26–43. o.

nyes leírásból kitűnik, és a gyakorlat is megerősíti, hogy legalább két lajstromnak kellett készülnie. Az elsőnek, a megyében élő összes kiváltságost — természetes és jogi személyt — nyilvántartásba kellett vennie, mégpedig a fegyverfoghatóság — részletesen megfogalmazott — szempontjait szem előtt tartva.2 A nemes családok egyetemére kiterjedő aprólékos, felelősségteljes munka a főszolgabírók irányításával zajlott és a járási összesítések beterjesztésével zárult. E művelet többnyire 4—7 hetet vett igénybe.

23 Miután a — későbbiekben részletesen tárgyalandó — felkelési alkalmasságról képet nyert a megyei vezetés, az első szemle lebonyolítása került sorra. A körültekintő szervezés a szemlehelyek és az időpont kiválasztásában is megnyilvánult.

24 A szemlebizottságok a hadköteles korúakat személy szerint megvizsgálva megállapították, hogy ki tartozik személyesen részt venni és ki helyettes állításával „felkelni". Az is megállapítást nyert, hogy a katonáskodásra kijelöltek közül — vagyoni helyzete függvényeként — ki milyen fegyvernemhez kerül.

25 Ezt a szemle eredményét tükröző névjegyzéket, helyesebben kimutatást

26 terjesztik fel a megyék a nádornak, a felkelés főparancsnokának, aki ez alapján állapította meg a megyék felkelési keretszámait, illetve jelölte ki a törzstiszteket. A szemlék listáin alapuló országos összesítésre annak jelentőségére — a nemesség vagyoni differenciálódása szempontjából — már jó ideje felfigyeltek, a nemesség *eg észét felölelő megyei összeírások vizsgálatával, hasznosításával viszont adós történetírásunk.

27 Baranya nemesi társadalma az összeírások tükrében Az összeírási munkálatok a megyék többségében, így Baranyában is az 1809-es esztendő első két hónapjában zajlottak.

28 Néhány megyében nyomtatott adatlapokat használtak az összeírok, másutt — mint megyénkben is — kézzel írott íóliókat alkalmaztak, melyeket magyarul vagy latinul töltöttek ki. A latin nyelv használatának túlsúlyát jelzi Baranyában, hogy csupán egyetlen járásban készült magyarul az összeírás.

29 Mielőtt Baranya nemeseit számba vennénk, meg kell említenünk néhány, az összeírásban rejlő, s bizonytalanságra okot adó tényezőt, amely már a létszám pontosítását is megnehezítheti. Az első magyarországi népszámlálással ellentétben itt nemcsak a nemes férfiakat vették nyilvántartásba, hanem a „háznépet" is. A nők közül a családfők kerültek fel a lajstromokra, a gyermekeknél a nagykorú fiúk név szerint, a kisebbek csak számukban szerepelnek. A több megyében is birtokló, nemritkán megsokszorozódik személyében és megyén belül is tapasztalható, hogy az egyes családokat lakó- és szolgálati helyük szerint is Összeírták. Az efféle „átfedések" kiszűrése különös figyelmet igényel. Sajnálatos, hogy a fő rangúak személyi adatait szükségtelennek tartották feljegyezni, s így éppen a korszak, illetve terület reprezentánsairól — a Batthyány és Esterházy családok baranyai uradalmakat birtokló tagjairól — nyújt legkevesebb információt forrásunk. A kiváltságos osztály behatóbb vizsgálata előtt szólnunk kell a korabeli felfogásról, amely — lajstromainkból is jól kivehetően — az egyházi személyeket a nemesek elébe helyezi, nyilvánvalóan nem a magán- vagy vagyonjog, hanem egyszerűen a bevett szokás alapján. A papság szinte maradéktalan szerepeltetését baranyai sajátosságnak tekintjük.

30 Az összeírt egyházi személyek száma így alakult: 28