Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Gerics József–Ladányi Erzsébet: Az "új adomány" jogintézménye a 13. századi magyar okleveles gyakorlatban / 21–30. o.
de iure et consuetudine regni nostri approbata ad manus nostras regias devoluta ex novo de munificentia regia dictis filiis Babonyg et eorum successoribus dedimus, donavimus et contulimus iure perpetuo valiture donationis titulo inrevocabiliter possidendas et habendas et eas auctoritate regali et vigore testimoniorum supradictorum eonfirmamus sálvo ... iure álienorum permanente)." 7 III. Andrásnak ez a kiváltságlevele nemcsak abban mutat azonosságot a későbbi nova donatiókkal, hogy teljesen a korábbi oklevelek címén való birtoklást újítja meg az ex novo adományozás alkalmával, hanem abban is, hogy másoknak a szóban forgó birtokokra vonatkozó jogait hangsúlyozottan épségben hagyja, azaz az ex novo adomány csak a királlyal szemben nyújt jogbiztosítást. Tudunk az Árpád-korból, 1289-ből a királyné korábbi adományának megújításáról is („primam donationem nostram ... irmovantes"). 8 Minden tekintetben Árpád-kori hagyományt folytatott tehát, s nem újított 1308-ban I. Károly, amikor Rikolf fia Kakasnak szóló oklevelében így nyilatkozott: „András királynak azt a privilégiumát... amelynek alapján ... Kakas ... amint ismeretes ... Kolcsván földet... apósának, Helbrandnak adományából... birtokolja, helyben hagyjuk, érvényesítjük és a Kolcsván földre nézve a mondott Helbrandnak tett... adományt ennek a ... Kakasnak a részére ... királyi hatalmunkkal megújítva megerősítjük a fiak fiaira nézve örök és visszavonhatatlan birtoklásra meghagyván, adván és adományozván (privilégium regis Andree ... pretextu cuius ... Kokos .. . terram Kulchuan ... ex donatione ... Helbrandi soceri sui dinoscitur possidere, approbamus, ratificamus et collacionem de... terra Kulcsuan dicto Helbrando factam eidem .. . Kokos innovantes regia auctoritate eonfirmamus in filios filiorum)." 9 Az Árpád-kori új adománynak sok terminológiai, birtoklási, társadalmi és településtörténeti vonatkozását együtt hozza elénk egy 1289. évi oklevél. Eszerint Rajki Márk comes fia, Benedek, a királyi udvar nótáriusa, előadta IV. Lászlónak, hogy V. István neki és fivérének adta a zalai vár Bökény földjét, amely határos volt Rajka nevű terra hereditariájukkái. V. István az adományozásnál Bökényt kivette a vár hatalma alól „úgy, hogy a saját birtok határaival és fűkötéllel kihasítva mindenben elnyerte az örökrész jogállását és helyzetét (... adeo ut proprie possessionis terminis et funiculis intercepte legem et condicionem per omnia sortiretur hereditarie porcionis)" Benedek a föld „békés birtoklására támaszkodva (possessione pacifica nitebatur)", V. István adományának megerősítését kérte, s el is nyerte Kun Lászlótól, de ez az oklevél elégett a fehérvári egyháznál. Benedek ekkor azért folyamodott Kun Lászlóhoz: „méltóztassunk Bökény fold adományozását privilégiumunk oltalmával teljesen megújítani (donacionem térre Buken vocate dignaremur ex integro privilegii nostri munimine renovare)". A király ezért elhatározta: „az említett kiváltságlevél újbóli kiadására és az előbbi adomány megújítására vonatkozó kérelemnek (peticionem... circa renovacionem privilegii prenotati et restauracionem antehabite donacionis) helyt adva, egész teljességében... amint atyánk, István király idején... a mi rákövetkező megerősítésünkkel elnyerte birtoklásra, s amit elnyert, azt birtokolta, ismét megújítva biztos tudomásunkból és bőkezűségünkből megerősítjük és megerősítve megújítjuk (cum omni sui plenitudine prout tempore ... regis Stephani patris nostri nostra subsequente conf irmacione accepit possidenda et possedit accepta, de novo innovando ex certa scientia et munificencia eonfirmamus et confirmando innovamus)". 10 A szövegből megállapíthatjuk, hogy az oklevél és az adomány megújítása két összefüggő, de egymástól mégis megkülönböztethető cselekmény volt. Ezen kívül más, fontos körülmény is kiderül: az ti., hogy az új adományoknak legalább egy része szoros kapcsolatban állt az örök(ség)rész, a hereditariá portio kialakulásával és helyenként pontos meghatározásával. Az örökrész lex-e a fen24