Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - HUNGARIKA - Haraszti György: Egy budai zsidó kihallgatási jegyzőkönyve a török kori Budáról és a város felszabadulásáról, 1686 / 71–79. o.

2 A különféle hírek hallatára a budai török parancsnok 3000 janicsárt a székesfehérvári helyőrség megerősítésére küldött. így eredetileg 13—15 ezer főből álló helyőrséget feltételezve az itt közölt szám reálisnak tűnik, jól egybevág a korabeli forrásokkal és egyben önkorrekciója a korábban megadott létszámnak. Vö. 5-ös jegyzet. 3 Valószínűleg szövegromlás a rumili, a Ruméliából való helyett. A ruméliai megjelölés nem valamelyik fegyvernem katonáját jelöli, csupán arra utal, hogy ezek a katonák a török birodalom valamelyik európai helyőrségéből kerültek Budára. A szövegösszefüggés szerint e katonák az utóbb említett rácokkal egyetemben gyalogos harcosok voltak. 4 A városbeli keresztények között a XVII. században a délszlávok voltak erős többségben, akiket hol rácoknak vagy illíreknek, hol bosnyákoknak vagy vlachoknak neveztek. A mohamedánok jelentékeny része ugyancsak délszláv ősök leszármazottja volt. Számos forrás tanúskodik róla, hogy a törökök a balkáni keresztényeket is katonai segédszolgálatra kötelezték, 5 Helyesen jazidzsi. Török szó, jelentése írnok, összeíró. 6 Asper vagy oszpora törököl akcse. 7 Kiegészítés Boethius szövege alapján. 8 Az eredetiben Szalnok, Szalonikiben (ma Thesszaloniké — Görögország) volt a kor egyik legnagyobb zsidó hitközsége. A Fehér-tenger azonos az Égei-tengerrel. 9 I. Frigyes Vilmos (1640—1688) a nagy választófejedelem. 10 A kor legnagyobb cseh és morvaországi zsidó hitközségei. 11 Az utolsó budai pasa, Abdurrahman, akit a kortársak gyakran a rövidített Abdi néven emlegetnek, a mai Hess András tér táján közelharcban esett el. 12 Iszmail pasa. 13 Mehmet Colák bég, aki korábban a nógrádi vár parancsnoka volt. Az egyik karja hiányzott, innen ragadványneve. Fél karját fémprotézissel pótolta. Ez a bosnyák eredetű tiszt diplomáciai és katonai akciókkal egyengette Thököly pályafutását, Budán császári fogságba esett, konvertált, idővel a Habsburg hadsereg egyik leghíresebb lovassági ezredese lett. 14 IV. Mehmed (1648—1687), a súlyos magyarországi kudarcok után detronizálták (1687), 1692-ben fogságban halt meg. 15 Kara Musztafa, 49 éves korában (1683) fojtatta meg bécsi kudarca után a szultán. 16 „Sejtán" később „Melek" Ibrahim az 1685. évi magyarországi török hadműveletek vezetője. 17 Kréta szigetének és egyik fontos városának (ma Heraklion) volt ez a korabeli olasz neve. A város a velenceieknek a szigeten levő utolsó erőssége volt, a törökök csak 28 hónapig tartó ostrom után 1669-ben tudták elfoglalni. 18 Sejtán Ibrahim bukását nem esztergomi veresége, illetve a horvátországi hadjárat elmaradása okozta. Az Érsekújvár felmentésére indított esztergomi ostrom kudarcánál sokkal súlyosabban esett a latba, hogy biztatására a váradi pasa elfogatta Thökölyt. Ez a hibás lépés Thököly uralmának összeomlásához és így az osztrák Habsburgok tetemes magyarországi térnyeréséhez vezetett. 19 Tallér nagyságú aranypénz, amely a közönséges aranyforintnak körülbelül a tízszeresét érte. Eredetileg ezt a pénzt Portugáliában verték, a XV—

XVI. sz.-ban, innen kapta a nevét (németül Portugalöser). Ilyen pénzeket azután Európában más országokban is vertek, Németországban egészen a XIX. sz. végéig. Híresek az erdélyi fejedelmek ilyen érméi. 20 Javítva Boethius után. Az eredetiben 300 000 áll. 21 Boethiusnál e helyen magyarországi (tudniillik Magyar Királyságbeli) alattvalók kifejezés szerepel. 22 Törökök, keresztények, rácok kifejezés vallásmegoszlást jelöl; mohamedánokról, nyugati keresztényekről (katolikus vagy protestáns), illetve görögkeletiekről van szó. 23 Csöbör, vödör, cseber váltakozó nagyságú űrmérték, nagysága kb. 40—60 1 között ingadozott. 24 Thökölyt 1685 őszén fogatta el a váradi pasa. Széles körben elterjedt a hír, hogy a törökök kivégezték, illetve, hogy életét féltve Thököly hitehagyottá lett. Mindkét értesülés alaptalan volt. Thököly 1685 decemberében szabadult, de mozgalmára a török fogság végzetes csapást mért. A szöveget fordította és a jegyzeteket írta: Haraszti György 79