Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Papp Gáborné: A Magyar Országos Levéltár szerzeményei, 1978–1985 / 57–67. o.

amelyben 1683-tól 1781-ig társaságban elhangzott anekdotákat, vadászitörténeteket gyűjtöttek össze. Külföldről vásároltuk meg a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat útján 1980ban, egy londoni árverésen II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1655. november 4-én kelt, Szelepcsényi György kancellárhoz írt levelét. — Az irat a Kancelláriai levéltárban nyert elhelyezést. Legújabb kori történetünk forrásait egészítheti ki Erődy-Harrach Béla beszámolója a Párizsi Magyar Függetlenségi Mozgalom 1943—45 közti tevékenységéről. A Magyar Nemzeti Bank második világháború alatti helyzetére, majd külföldre vitelére vonatkozó értékes iratokhoz jutott a levéltár Jankovics Lászlónak a Szálasi-kori bankigazgatónak hagyatékával. A hagyatkozó átadási feltételei szerint azonban az iratanyag 25 évig zároltan kezelendő. A testületek, intézmények irataiban a következő jelentősebb gyarapodásokról számolhatunk be: A szabadkőműves levéltárhoz vásároltunk 23 kötet kiegészítést az 1869— 1918. évekből. Ebből több mint 20 kötet a Humboldt nagypáholy, a többi a Corvin Mátyás páholy fondjához tartozó iratanyag. Leveleket, alapítványi tagok jegyzékét tartalmazzák a kötetek. Figyelemre méltók a Humboldt nagypáholy munkaüléseiről és a választásokról készült jegyzőkönyvek, a tagok névjegyzéke; a páholy 25 éves jubileumával kapcsolatos iratok is megtalálhatók a kötetekbe kötve. Illetékességből szállítottuk be a Magyar Állami Operaház 21,5 fm. terjedelmű iratanyagát. Az iratok az Operaház működésével kapcsolatos ügyviteli, személyzetre vonatkozó és számviteli dokumentumok, az 1880—1960 évek közti időből. Átvettük a Baross Szövetség Gyáriparos csoportjának 1933—44 közti iratait és más, a Párttörténeti Intézettől megküldött 1941—43. évi Baross Szövetség-i iratokat, jegyzőkönyveket, levelezést. A volt Magyar Nemzeti Szövetség 1944. évi, a Fiume és Abbázia barátainak szövetsége és más Horthy-korszakbeli szakmai szövetségek irattöredékei is gyarapították testületi iratanyagunkat. A Feministák szövetségének töredékanyagát a mozgalom egyik résztvevőjének lányától kaptuk meg. A Magyar Könyv- és Zenemukereskedő Alkalmazottak Országos Egyesülete jegyzőkönyveit az 1931—36. évekből és a Pesther Lloyd Társulat 1857. április 9-én kelt alapítólevelét ajándékként vettük át. Országos párt- és társaskörök címen helyeztük el a Nemzeti Munkapárt Országos Köre; az Országos Szabadelvű Párt köre; a Nemzeti Társaskör és a Tisza István Társaskör 1891—1934. évekből megvásárolt töredék iratanyagát. A Diplomatikai Gyűjtemény Mohács előtti okleveleinek száma a tárgyalt időszakban 78 eredeti oklevéllel mőtt. — Ebből 28 oklevél a londoni, ún. Henry Bristow-gyűjtemény megvásárlása révén került gyűjteményünkbe, 1 iratot — II. Lajos király Lodomerczi Bradach Imre királyi testőrnek 1523-ban írt oklevelét egy bécsi árverésen vásároltuk meg. Egy-egy említett, nagyobb családi levéltár megvásárlásával is 10—12 középkori oklevél került a levéltár birtokába, jelentős mértékben gyarapítva ezzel a középkor történetírásához alapul vehető források számát. Terv- és térképtárunk gyarapodásáról említésre méltók a következők: A szegedi Tisza-híd tervrajza, amelyet Clark Ádám készített; XVIII—

XIX. századi birtoktérképek a Dessewffy család birtokaihoz; XVIII—

XIX. századi bánsági térképek; kataszteri térképvázlatok és nyomtatott térképek a XIX— XX. századból; Roth Miksa üvegfestő az Országos Levéltár épületéhez készített ablak- és címertervei. 66