Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok igazgatása, 1920–1944 / 37–51. o.

ERDÉSZ ÁDÁM A mezőhegyesi ménesbirtok igazgatása (1920-1944) A két világháború között a mezőgazdasági szaksajtó sokat foglalkozott a mezőhegyesi ménesbirtokkal. A szakemberek példaként emlegették a legnagyobb kiterjedésű állami birtok termesztési és tenyésztési eredményeit. Nem fukarkodtak a dicsérettel a személyesen Mezőhegyesre látogató neves külföldi és hazai mezőgazdászok sem. A hazai gazdaközönség élénk figyelmét nemcsak a gazdálkodás magas színvonala magyarázza, hanem az is, hogy a mezőhegyesi ménesbirtok volt a legnagyobb állami tenyészbázis, s mint ilyen, aktívan részt vett a magyar állattenyésztés irányainak ,alakításában. Az elért üzemi szint és az országos tenyészpolitikai szerep miatt a birtok kétszeresen is számot tarthat az érdeklődésre. Jelen tanulmányunkban a gazdaság két háború közötti irányítási rendszerét kívánjuk bemutatni. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy 1920 után hogyan alkalmazkodott a ménesbirtok a megváltozott körülményekhez. Lényeges kérdés az, is hogy mennyiben tért el az állami üzemek igazgatása a magánnagyüzemek kormányzásától. A később oly nagy hírre jutó mezőhegyesi ménesbirtok katonai ménesintézetként kezdte meg működését 1785-ben. Több mint nyolcvan éven keresztül csak lótenyésztés folyt Mezőhegyesen. A tenyésztés irányát elsődlegesen katonai szempontok határozták meg. A tágabb értelemben vett gazdálkodás egyetlen célja a ménes szükségleteinek ellátása volt. Változást a kiegyezés hozott. A cs. k. hadügyminisztérium irányítása alatt álló ausztriai és magyarországi 16tenyészintézetek szétválasztásáról a közös ügyek intézésére kiküldött bizottságok döntöttek. A delegációk határozata nyomán 1868-ban minden ménes az illetékes földművelésügyi tárca hatáskörébe került. Ennek megfelelően Mezőhegyest, Bábolnát és Kisbért a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium vette át. Az osztrák és magyar fél közötti viták miatt a tényleges átadásra csak 1869. január 1-én került sor.

1 A polgári kezelésbe vételt a ménesek és ménesbirtokok rendszerének gyökeres átszervezése követte. Első lépésként a gazdaságokat szervezetileg különválasztották a ménesektől. A ménesparancsnoknak alárendelt gazdasági igazgatók helyére önálló, a FIK minisztériumnak felelős jószágigazgatókat neveztek ki. Egyidejűleg a ménesbirtokokat a hazai mezőgazdaság szolgálatába állították: megfelelő jövedelmezőség mellett tenyészállat^neveléssel és vetőmagtermesztéssel kellett segíteniük a gazdatársadalmat. A ménesek katonai szervezete továbbra is megmaradt. A ménesbeli szolgálatot a méneskar látta el, kettős alárendeltségben. Az állami ménesek katonai ügyekben a közös hadügyminisztérium, gazdasági, tenyésztési ügyekben a FIK minisztérium hatáskörébe tartoztak.

2 Az átvétel után a lótenyésztést is a polgári igényeknek megfelelő irányba fordították. 37