Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Bertényi Iván: Középkori címerjogunk néhány kérdése / 21–36. o.

tói, amelyet előzőleg Zsigmond király is adományozott neki. — Nagy Iván: A Chontos család czimere 1418-ból és némi heraldikai észrevételek. — Turul, IV. (1886) 165—166. p. 84 Darvasy Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Budapest, 1942. 43. p. 85 OLD1. 15 371. — A címerrel hatalmas szakirodalom foglalkozik. 86 1462: OLD1. 14 767. — idézi: Nyulásziné Straub Éva: Címereslevelek a Magyar Országos Levéltárban. Budapest, 1983. (Kézirat) 89. p. 87 Amint láttuk, már Kézai számára természetes volt ez a szokás. — Vö. 23. Íj. 88 Kemény Lajos: Kassa város czimereslevelei. — Turul, XXIII. (1905) 167. p., Jozef Nóvák: Slovenské mestské a obecné erby. Bratislava. 1967. 124, p. és XX. tábla. 89 Ghyczy Pál: Kassa város czimerlevelei. — Turul, XXIV. (1906) 40. p. 90 A nyugati felfogást szépen mutatja Bartolus de Saxoferrato párhuzamként ide vonható példája: Ha egy német Itáliába megy, s ott azt látja, hogy egy olasz az 5 címerét viseli, nem emelhet kifogást emiatt, „denn die Entfernung zwischen beiden Orten íst so gross, dass Jener nicht geschadigt werden kann." — A Tractatus de insigniis et armis felfogását helyeslően tárgyalta Gustav A, Seyler: Geschichte der Heraldik. (Wappenwesen, Wappenkunstj Wappenwissenschaft.) Bauer 6 Raspe. Inhaber Gerhard Gessner. Neustadt an der Aisch. 1970. 561. p. 91 Thallóczy Lajos: Bosnyák és szerb élet- s nemzedékrajzi tanulmányok. — Turul, XXVI. (1908) 174. p. — „Item lasso una insegna che ha el dragon, arma de re Ungaria álla dita..." — Venezia, Archivia di Stato, Arch. Notarile, Testamenti, B. 826. 1. Not. Niccólo Pini. — Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I. Budapest, 1966. 376—377. p. (ö egyértelműen a jelvény, mint tárgy átörökítéseként értelmezi.) 38