Levéltári Szemle, 36. (1986)
Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - Bertényi Iván: Középkori címerjogunk néhány kérdése / 21–36. o.
vei ipsorum heredibus legittimis militari dignitate fuerint conspicui, hi in premissis armorum insigniis album colorem mutari possint in aurum, et ut hec armorum insignia ubique bellorum et pacis tempore libere habeant et secure portent." — MHH. L 31—34. p. 31 A címereslevél további érdekessége, hogy bizonyítja: a külföldhöz hasonlóan ekkoriban az aranyat hazánkban is előkelőbb fémnek minősítették, mint az ezüstöt. (A heraldikai mázakat később már egyenlő megbecsülésben részesítették.) Vö.: Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Budapest, 1983. (a továbbiakban: Címertan) 23—24. p. 32 Az imént idézett, Imre fia, Miklós részére szóló sisakdíszadomány az adományozottéhoz hasonló arany és ezüst sisakdíszek idegenek által való használatát egyaránt eltiltotta, ami arra enged következtetni, hogy a két fém ugyanolyan sisakdíszként alkalmazva összetéveszthető lehetett. 33 Georgius Fejér: Codex Diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. I— XI. Budae, 1829—1844. (a továbbiakban: CD) IX/5. 400. p., Nyáry Albert: i. m. 236. p., Csorna József: Mohácsi vész előtti czímerlevelek nyomai. Turul, XXIV. (1906) 15. p. 34 Áláásy Antal: Címertan. (A magyar történettudomány kézikönyve, II. 6.) Budapest, 1923. 61—62. p. 35 MHH. I. 17—18. p. 36 Fejérpataky László: MHH. II. Budapest, 1902. III. (XXVIII.) szám, 19—22. p. 37 Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Budapest, 1899. 348. p. Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. (A magyar történettudomány kézikönyve, II. 3.) Budapest, 1930. 144—145. p. 38 Kumorovitz L, Bernát: Pecséthasználat, 350—351. p. 39 Az első megyei címeres pecsétek a XV. század utolsó évtizedéből valók Magyarországon. — Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan, 237. p., Franz Gall: i. m. 247. p. — de a megyei pecsét- és címerhasználat csak a XVI. század közepe után fejlődött ki. 1550:62., Eckhart Ferenc: i. m. 133. p. 40 Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Budapest, 1908. 79—80. p., Holub József: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Budapest, 1917. 19. p. 4. Íj. 41 József Gerics: Das Gericht praesentia regia in Ungarn am Ende des 13. Jahrhunderts. — Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, XX. (1978) 35. p. 42 A pecsét köriratában és címerábrájában egyaránt a (fő)kancellárra utalt. — Kumorovitz B. Lajos: A speciális praesentia regia pecséthasználata Zsigmond korában. — Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. 1937. május 27. Budapest, 1937. 429—431. p. 43 Malyusz Elemér: Az izmaelita pénzverő jegyek kérdéséhez. — Budapest Régiségei, XVIII. (1958) 301—302. p. 44 Barta Gábor: Ludovicus Gritti kormányzósága. — Történelmi Szemle, XIV. (1971) 293. p. 45 1374: Wenzel Gusztáv: Magyar diplomácziai emlékek az Anjou korból. III. Budapest, 1876. 74. p. idézi: Csánki Dezső: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában. Budapest, 1880. 13. p. 46 Kumorovitz L. Bernát: Pecséthasználat, 347. p. 47 Paul Adam-Even: i. m. 100—101. p., Míchel Pastoureau: i. m. 60. p. 48 „Item videtur prefato dominó regi, quod sit limitandum, statuendum et decernendum, quod in singulis comitatibus regni Hungáriáé boni nobiles et conscientiosi viri, propria armorum insignia habentes in iudices nobilium praeficiantur..." — Martini Georgii et Josephi Nicolai Kovachich: Astrea, complectens subsidia literaria ad históriám legislationis et jurisprudentiam Hungaricam. Tomus I. Budae, 1823. 438. p., idézi: Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929. 318. p. 49 „... habendo sigillum cognoscibile ad dandum cum sigillis aliorum iudicum nobilium et comitis vei vicecomitis litteras fidedignas" — Decreta regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301—1457. Collectionem manuscriptam Francisci Dőry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. Budapest, 1976. 262. p. 50 Malyusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok, XCI. (1957) 542—547. p. 51 1486:9. „Qui quidem iudices nobilium arma et sigilla cognoscibilia habere debeant et teneantur." — Idézi: Hajnik Imre: i. m. 350. p. és Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, é. n. 476. p. 52 „XXV se nobilibus certis armorum insigniis ab antiquo privilegiatis et decoratis, 33
