Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - Lichtneckert András: Iskolai iratok a Veszprém Megyei Levéltárban / 9–14. o.

tésük a fondcsoportok elhatárolását az általános iskola nyitásához köti és annak időpontját 1947-re teszi. A rendelet

6 és tapasztalataink szerint azonban az általános iskola 1946-ban önállósult szervezetileg. Ez az időpont azonban nem a legalkalmasabb a népiskolák, polgári iskolák esetében a fondhatár megvonására. Az iskolák államosításának időpontja sem jelenthet teljes megoldást, bár a hitfelekezeti iskoláknál ez lenne célszerű. Akár az általános iskolai reformhoz (1946), akár az államosításhoz (1948) kötjük a fondok, fondcsoportok időhatárait, mindkét esetben figyelembe kell venni a tényleges szervezeti változásokat is, melyek 1946 és 1948 között tömegesen jelentkeztek, s részben az általános iskola mint szervezetileg önálló intézmény létrejöttéhez, részben pedig az államosításhoz kapcsolódtak. Az első esetben a szervezeti formák (együttműködés, tagiskola, fiókiskola) éppen az általános iskola megszervezését segítették elő. Közülük a fondok meghatározásánál az együttműködést kell figyelembe venni, mivel az közös igazgatású iskolák létrejöttét eredményezte. A második esetben az államosítás után az államnak módjában állt az iskolák átszervezése egy község — egy iskola alapon, sok esetben felbontva a felekezeti iskolafenntartók által 1946-ban különböző községek azonos felekezetei között elindított együttműködést. Ráadásul az iskolaegyesítések az általános iskola bevezetését is jelentették ott, ahol az összevonás egy vagy több alanya népiskola volt. Fentiek alapján az iskolák egy részében 1946, másik részében 1948 jelentette a korszakhatárt. A városokban, nagyközségekben, ahol polgári iskolák és felekezeti gimnáziumok is működtek, az államosítás olyan horderejű szervezeti változásokat hozott, hogy más időpont nem alkalmas a fondok időhatárainak meghúzására. 1948-ban a már működő általános iskolák, a megszűnt polgári iskolák és a gimnáziumi alsó tagozatok átszervezésével fiú, leány és vegyes általános iskolák jöttek létre. A volt polgári iskolákat, melyek az általános iskolai felső tagozatnak feleltek meg, alsó tagozattal egészítették ki. A volt nyolcosztályos gimnáziumokról leválasztották az alsó tagozatot és szintén általános iskolai alsó tagozattal egészítették ki. így fordulhatott elő, hogy a pápai III. sz. általános fiú- és leányiskola, mely 1948-ban alakult meg, jogelődjeként nevezte meg a református népiskolát, a református polgári leányiskolát, a református fiúgimnázium és a bencés fiúgimnázium alsó tagozatát. Míg az alsófokú oktatás átszervezése az államosítással befejeződött, addig a középfokú iskoláké az államosítás után erőteljesebben folytatódott. A következő példával azt szeretném bemutatni, hogy esetenként osztályokig lemenőén kell feltárni a szervezeti változásokat. A pápai volt róm. kat. tanítóképzőben és líceumban az 1948/49—1951/52. tanévekben az alábbi osztályok működtek: 1948/49 1949/50 1950/51 1951/52 l.o. — reál tag. gimn. reál tag. gimn. reál tag. gimn. 2. o. líceum i— reál tag. gimn. reál tag. gimn. 3. o. líceum pedagógiai gimn. •— reál tag. gimn. 4. o. líceum líceum képző — 5. o. képző — — — Az iskolában tehát 1949-től négy év alatt reál tagozatú gimnáziumot fejlesztettek ki, közben az iskola megszűnő líceumi és képzős osztályokkal működött, egy évfolyamot pedig szüneteltettek. A tanítóképzős és líceumi osztályok indítását minden tanévben rendeletileg szabályozták. A líceumi osztályok megértek egy mindössze egy tanévig tartó időszakot, amikor a tanító- és óvónőképzőket pedagógiai gimnáziumokká szervezték át. A pedagógiai gimnáziumo13