Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 2. szám - C. Harrach Erzsébet: Javaslat a terv- és térképtári munka ötéves tervezéséhez / 14–16. o.

Javaslat a terv- és térképtári munka ötéves tervezéséhez Az 1985 őszén tartott igazgatói értekezletnek sok fontos napirendi pontja közül kiemelkedő helyet foglalt el az 1986—1990 évekre összeállítandó ötéves terv célkitűzéseivel foglalkozó gondolatsor. A vitaindító előadás és az irányt meghatározó tanulmány

1 számos kérdést tartalmaz, amelynek bővebb kifejtésére nem volt lehetőség. Ezek közül emelem ki a tervek és térképek központi gépi adatbázisának megteremtését szorgalmazó gondolatot,

2 annál is inkább, mert a vita során a felszólalók nem említették sem a műszaki tervdokumentációk, sem a tervtárak begyűjtésével, feldolgozásával kapcsolatos gondjaikat annak ellenére, hogy ilyenekkel egyre gyakrabban találkoznak. A legújabb kori tervek és térképek átvételével párhuzamosan jelentkezik azok használatósága iránti igény. A levéltárak a hagyományosabb iriatbegyűjtés során is számos váratlan és kényszerítő körülménnyel találják szemben magukat. Sokkal inkább érvényes ez a tervekre, térképekre, hiszen azoknak még a feldolgozási rendszere is sokkal fiatalabb és kiforratlanabb. A használók, kutatók pedig egyre növekvő igénnyel keresik ezen forrásokat. Számos tudományos dolgozó a műemlékvédelem területéről, de számos honismereti munkát végző, városvédő is gyakori vendége kutatótermeiniknek. Mindannyiukat gyorsan és jól kellene kiszolgálni, ehhez pedig jó segédletekre van szükség. Ezen igény bejelentése szakmai rendezvényeken is elhangzik, így a Műemléki Albizottságok országos (1985. augusztus) találkozóján Pápán a „Kutatás, dokumentálás" című szekcióülésen is központi témaként merült fel. A szekció fő referátumában és a hozzászólásokban is elhangzott, hogy a levéltárak részéről sokkal több támogatást igényelnek a kutatómunkák .alátámasztásához. Ugyanazon a héten volt a levéltári szekcióülés Gödöllőn, ahol levéltári oldalról merült fel a gépi feldolgozás továbbvitele. A BFL-ben kidolgozott gépi adatfeldolgozás megvalósítása alapvetően megoldaná a feladatot, jól szolgálná az igényeket. A munka előzményeinek feldolgozása és közzététele megtörtént,

3 sőt 1983-ban minisztériumi felszólításra egy országos kiterjesztési kísérletre is sor került, amely munka során az összes területi levéltár tájékozódhatott a feldolgozás alapelveiről, módszeréről. E próbálkozás során néhány levéltár próbafelvétel készítésével és megküldésével bekapcsolódott a munkába.

4 Az építészeti forrásanyagok feldolgozására alakult ICA munkabizottság a BFL adatlapját kis változtatással átvette, s az 1985. évi májusi megállapodás értelmében 1986. év elejére nemzetközi ajánlással az összes tagállamok levéltárainak meg fogja küldeni. E tény bizonyítja a kezdeményezés életképességét. A fenti összefoglalóból világossá vált, hogy túljutott a gondolat a startnál. Itt kell megjegyezni, hogy az induláskor, belátható időn belül nem remélhettük sem az anyagi, sem a gépi, sem a személyi feltételeket. Ezek egy része még ma 14