Levéltári Szemle, 36. (1986)

Levéltári Szemle, 36. (1986) 1. szám - HÍREK - Lakos János: A Levéltári Tanács 1985. december havi ülése / 99–101. o.

Hivatkozva az 50-es évekbeli fordítások pezsdítő hatására Szűcs László, a Párttörténeti Intézet Archívumának vezetője fordítási program kidolgozásáért szállt síkra, különös tekintettel a legújabbkori levéltári anyag egyre fontosabbá válására. Egy kézikönyv megírása legalább tíz évi munka — mondotta, míg pl. az NDK frissen kiadott felsőfokú tankönyvének lefordítása gyorsan megoldható és olcsó is. Gáspár Ferenc, Budapest Főváros Levéltárának ny. főigazgató-helyettese szintén az emelt szintű kézikönyv elsődlegességét vallókhoz csatlakozott, az e mellett korábban elhangzott indokokat az önképzés, posztgraduális képzés szempontjával is kiegészítve. A kimunkálás alatt álló témák mellett úgyszintén a kézikönyvet helyezte előtérbe Balázs Péter, az Űj Magyar Központi Levéltár ny. főigazgató-helyettese. A levéltári bibliográfia elkészítését az Országos Levéltárra javasolta bízni, ahol az nyersen lényegében készen is van. Hangsúlyozta még, hogy a külföldi szakmai folyóiratok rendszeres ismertetéséről sem szabad megfeledkezni, s hogy célszerű lenne megindítani a levéltárosok adatainak összegyűjtését. Borsa Iván, az Országos Levéltár ny. főigazgató-helyettese hozzászólásában bő teret szentelt a problémakör nehézségeinek. Felidézte az 50-es évek első felében zajló vitákat, a nagy célkitűzéseket és az ezekhez mérten csekély eredményeket. Ügy ítélte meg, hogy ma is fennáll a veszély: a tervek mögött nincs elegendő fedezet. Szerinte kevés szó esett az előterjesztésben a szervezési kérdésekről, pedig ezek igen lényegesek. A fordításokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy e téren rossz tapasztalatokat szerzett, s a levéltárosok nyelvtudása alapján továbbra is szkeptikus. Egyébként ő is a kézikönyv elkészítésére helyezte a hangsúlyt olyképp, hogy abban a külföld levéltárügye is kapjon helyet. Utalsóként Verő Gábor, az Űj Magyar Központi Levéltár főigazgatója kért szót, aki szintén a kézikönyv megjelentetését mondotta a legfontosabb feladatnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a munkában a folyamatban levő kutatásokra is lehet építeni. A tartalmas vitát követően Kállay István röviden reagált a hozzászólásokra, majd Kanyar József összefoglalta a tanácskozás eredményeit, tanulságait. Megállapította, hogy igen értékes előterjesztés fölött zajlott az eszmecsere, és hogy nagyjából egységes álláspont alakult ki a teendők sorrendjére nézve. Indítványára — a minél alaposabb előkészítés érdekében, Vörös Károly javaslata alapján a tanács úgy foglalt állást, hogy egy 6 tagú albizottságot küld ki a feladatok pontos meghatározására. Az ülés 2. napirendi pontja keretében Molnár József, a Levéltári Osztály vezetője adott tájékoztatást az 1984. évi két tanácsülés állásfoglalásainak megvalósulásáról. Szólt a Levéltári Szemle sikeres megújításáról és arról, hogy a VII. ötéves tervi fejlesztési elképzelések sajnos nem kecsegtetnek sok sikerrel. Végül 3. napirendi pontként a tanács — Kanyar József elnök előterjesztésében — elfogadta 1986. évi munkatervét. Eszerint a Levéltári Tanács 1986. márciusában egyrészt a múlt évről elmaradt témát (A levéltárak kiadványai a tudomány szolgálatában), másrészt a levéltári kézikönyv sorozat ügyében kiküldött albizottság jelentését fogja megtárgyalni, míg szeptemberben .,A számítógépes adathordozók archiválása előkészítésének eddigi tapasztalatai és a soron következő feladatok az Űj Magyar Központi Levéltárban" c. előterjesztés kerül napirendre. Lakos János 101