Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - MÉRLEG - Várnai Tamás: Fejér megyei történeti évkönyv 13., 14., 15. kötet. Székesfehérvár, 1979–1981. / 80–82. o.
cialitása a közbirtokossági helyek (Baracska, Bodmér, Cece, Csősz) történetének feldolgozása volt. Lektori tevékenységét mély humanizmus sugallta szigorúság jellemezte, éles szemmel vette észre a hiányosságokat, hatalmas tudásával és tapasztalatával igen sokat segített a kutatóknak. Valamennyi szerző arra törekedett, hogy „falujáról" a lehető legteljesebb képet nyújtsa. Néhány hiányosság nem a szerzői felkészültség és alaposság, hanem a korlátozott forrásanyag következménye. A török hódoltság előtti kor településtörténeti vonatkozásait, gazdasági és birtoklási viszonyait a forrásanyag által lehetővé tett határok között dolgozhatták fel. A jövő kérdése, hogy e korról egyáltalában mennyi forrásanyagot lehet még „kibányászni". A reális ábrázolásra való törekvést jól mutatja a dualista kor bemutatása. A tagadhatatlan fejlődésnek szomorú ellenpólusát képezi a széles néptömegek politikai jogainak szűk térre korlátozása és a tömeges kivándorlás. Utóbbi különösen a volt móri járás falvaiban öltött riasztó méreteket. Itt a kevés és silány minőségű föld, az akkor még hiányzó egyéb munkalehetőségek adtak vándorbotot sok száz magyar és nem magyar paraszt kezébe. (Bakonysárkány, Balinka,. Bodajk.) Nem a szerzőkön múlott leghaladóbb históriai hagyományaink — az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc és a tanácsköztársaság esetenként rövid felvázolása. Részint a ránk maradt források elégtelensége tette lehetetlenné a folyamatos bemutatást, részint pedig az, hogy pl. Baracson 1848/49ben nem is történt semmi figyelmet érdemlő esemény. Ahol a lehetőségek adottak voltak, ott a szerzők minden értéket felszínre hoztak. Kétségkívül zavarólag hat az olvasóra néhány bosszantó nyomdai hiba (rossz szedés, egyes mondatrészek kimaradása) és néhány kisebb szerzői figyelmetlenség. A szemléltetésnek szánt táblázatok részadatai néhány esetben nem adják ki a végösszegeket, Bodajkon 1907-ben még körjegyző van, 1908-ban már nagyközségnek mondja a szerző. (FMTÉ 14., 310. és 316. old.) A 13. kötetben 4 életrajz is megjelent. Falvai Ferenc, Kling József (Farkas Gábor), Kőszegi Ferenc (Kőszegi Gyula), Lityán Viktória (Gaál Szilveszterné Vadál Mária). A hely- és névmutatók helyszűke miatt csak a legfontosabb adatokat tartalmazzák. Várnai Tamás:
