Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - HUNGARIKA - Borsa Iván: A vatikáni "Congregatio de Propaganda Fide" levéltára / 63–65. o.

A vatikáni „Congregatio de Propaganda Fide" levéltára A címben szereplő levéltár valószínűleg sokaknak merőben új, s ha úgy lehetne feltenni a kérdést, hogy a levéltárosok közül ki tudott róla 15 évvel ezelőtt, az derülne ki, hogy talán senki. Ha ilyen kérdést lehetne feltenni szélesebb körben a címben szereplő intézményt illetően, nem volnának sokan, akik tudnák, hogy mióta létezik a római egyháznak ez a dikasztériuma és milyen feladatokat látott el az idők folyamán a mai napig. Tevékenysége, s így az általa létrehozott és gondosan megőrzött iratanyag olyan, hogy mind az öt kontinenssel kapcsolatos, tehát — elméletileg — minden ország találhat benne olyan iratokat, amelyek bővítik történetének levéltári forrásanyagát. Mint minden specializált tevékenységet kifejtő intézmény iratanyaga, elsősorban természetesen saját tevékenységi körének története szempontjából jelentős, de az iratok létrehozói számos olyan adatot is rögzítettek, amely az egyes országok egykori társadalmi viszonyaira jellemző, és éppen a tevékenység sajátosságánál fogva az iratanyag sok újat és mindenképpen új megvilágítást tud nyújtani az egyes országok történetére vonatkozóan. Az első javaslat egy Rómában létesítendő misszionárius-központ létrehozására már a XV. század végén megszületett. Az 1570-es évektől kísérlet történt a hit terjesztésével kapcsolatosan felmerült ügyek központi irányításának megoldására, különös tekintettel a protestantizmus térhódítására. A következő fél évszázadban megjelentek a jezsuiták, a kapucinusok, a sarutlan karmeliták és más rendek is, amelyek tevékenységének összefogására is szükség volt központi „szakhivatalra". XV. Gergely pápa 1622-ben megalapította a Sacra Congregatio de Propaganda Fide elnevezésű és azóta folyamatosan működő önálló hivatalt, amelynek 1967 óta a hivatalos neve: Sacra Congregazione per l'Evangelizzazione dei Popoli o „de Propaganda Fide". A Kongregáció tevékenysége már az első évtizedekben Európa valamennyi országára kiterjedt, az Itáliában élő ortodox hitű görög lakosságtól és az akkoriban megjelent örményektől kezdve a skandináv országokig, s Írországtól és Portugáliától Moszkváig, kapcsolatot létesített az örményországi katolikusok fejével a hitbeli eltérések tisztázására. Egy ilyen nagy koncepciójú és nagy kiterjedésű vállalkozás természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül Törökországot sem, amelynek különösen Európában hódított területein sok katolikus és skizmatikus (görögkeleti ortodox) meg Krisztust hivő „hereticus" élt. Nem sokkal az alapítás után — szinte az első feladatok között — instrukciót fogalmaztak és adtak ki Pietro Maserecho de Pusrena (másutt: Massarecchio de Prisna) albán pap részére, hogy mint apostoli vizitátor járja be Bulgáriát, Szerbiát, Magyarországot és Bosznát.

1 Az 1623—1624-ben tartott vizitál ciójáról szóló jelentés is fennmaradt.

2 Ez az akció a Kongregáció részéről nem 63