Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Ortutay András: Magyarországi városi levéltárak 1942-ben / 51–55. o.
Kérem, hogy a fenti kérdőpontokra - - a városok levéltárnokaira nézve teendő sürgős memorandum céljából — becses válaszait mielőbb megadni szíveskedjék. Esztergom, 1942. a postabélyegző kelte.'" 1 Az irat megmaradt melléklete szerint 70 megyei város és 19 törvény hatósági jogú város válaszára számítottak (beleértve Esztergomot is). 60 megyei város és 17 törvényhatósági jogú város válaszát vezette be Kemény Miklós levéltárnok a polgármesteri irat mellékletére. Ma azonban csak az összes törvényhatósági jogú város és 18 megyei város válasza található meg eredetiben. A kimutatás szerint Csíkszereda levéltárát 1916-ban megsemmisítették a románok, amikor az I. világháborúba beavatkozva Erdély egy részét átmenetileg megszállták. Felsőbánya anyagát a román hatóságok elszállították, Kézdlvásárhely megyei város anyaga részben Sepsziszentgyörgyre került, részbei Brassóba vitték a román hatóságok, Sepsziszentgyörgy anyaga elpusztult, Nagykárolyé „a románok alatt megsemmisült". Jeilentősebb mennyiségű 1867 előtti levéltári anyag van Békéscsabán, Cegléden, Désen, Érsekújváron — Esztergomról azt jegyezte be Kemény Miklós, hogy 1700-tól 2 szobába zsúfolva van anyag —, Gyulán, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlói, Karcagon, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kisújszálláson, Léván, Makón, Mosonmagyaróváron, Munkácson, Nagykőrösön, Rimaszombaton, Szombathelyen, Túrkevén, Vácon, Veszprémben és Zalaegerszegen. A törvényhatósági jogú városokban Baján 1850-től. Győrben 1600-tól, Hódmezővásárhelyen 1691-től, Marosvásárhelyen 1400-tól, Miskolcon a XV. századtól, Nagyváradon 1713— 1851 között csak kisebb iratmennyiség, Pécsen 1701-től, Sopronban nagy menynyiség, Szegeden 1700-tól, Székesfehérváron 1688-tól, Ungváron pedig 1875-től Levéltárnoki állás csak Cegléden, Esztergomban, Hajdúböszörménybe.í, igen kevés anyag található. Szentesen és Zentán van a megyei városok közül. A törvényhatósági jogú városokban mindenütt működött főlevéltárnok, Ungváron szervezés alatt állt a főlevéltárosi állás, egyedül Baja közölte, hogy egy megbízott tisztviselő látja el a felmerülő munkát. A levéltárnoki állás az öt megyei városban az 1883. I. te. alapján volt szervezve a X— IX. fizetési osztályba, a törvényhatósági jogú városokban a VIII—VII. fizetési osztályba sorolva, részben az 1929. XI. tc.-re, részben az 5600/1925. BM rendeletre való hivatkozással. A fenti kép mutatja, hogy megyei városainkban elvétve akadtak levéltárosok, általában irattárnok kecelte a levéltárat, de éppen Esztergom példáján látható, hogy a levéltárnoki állái csak nevében volt levéltárosi, ténylegesen elsősorban irattári feladatokat látott el. Nem érkezett válasz Csongrádról, Gyöngyösről, Kalocsáról, Máramarosszigetről, Mezőtúrról, Nagykanizsáról, Nyíregyházáról, Rákospalotáról, Zilahiról és Zomborról. A törvényhatósági jogú városok közül Debrecen és Komárom nem küldött választ. A megmaradt válaszok közül néhány jellemző, fejléc, címzés, dátum és aláírás nélkül: Békéscsaba: Hivatalos tisztelettel értesítem, hogy Békéscsaba városának az 1867 előtti időből kb. 55 000 darabot kitevő levéltári anyaga van, 1758 évtől az összes jelentősebb iratok megvannak. Városunkban levéltári állás szervezve nincs és így a többi kérdőpontra vonatkozó válaszom nemleges. A levéltári teendőket egyéb elfoglaltsága mellett az egyik városi I. oszt. aljegyző látja el. Balassagyarmat: A fenti ügyben szám és kelet nélkül hozzám intézett megkeresésére kartársi tisztelettel értesítem, hogy Balassagyarmat megyei városnak levéltári anyaga nincs, így levéltárnok sincs. 52
