Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - MÉRLEG - Jároli József: Csanád Megye Levéltára 1710–1950. Szeged, 1984. / 94–97. o.

nológia. név- és helymutató, a kötetben előforduló szervezetek nevének mutatója segít eligazítani az olvasót. Talán nem lett volna felesleges, ha a függelékben is feloldották volna a kötetben alkalmazott rövidítéseket, a jegyzetek között ugyanis egy kívülálló nehezen igazodik el. Tipográfiai szempontból követésre méltónak találom az idézetek kezelését. A szerkesztő a kevésbé fontosnak ítélt idézeteket, a bizonyító és magyarázó jellegű adatokat a szövegben elkülönítetten, és apróbb betűvel szedette. Ezt a hatalmas munkát csak kollektív erőfeszítéssel lehetett elvégezni, amelyben oroszlánrészt vállalt Szita László, a kötet szerkesztője, egyúttal a monográfia egyik szerzője. Szita László szerzőtársai: Dénes Béla, Gungl Ferenc és Szüts Emil. A mellékleteket Tegzes Ferenc és Borsy Károly, az illusztrációkat Nádor Gábor, Keresztény János és Kirics Márta készítették. Honvári János Csanád megye Levéltára 1710—1950. A Csongrád megyei Levéltár kiadványai I. Szerk. Blazovich László, Szeged, 1984, 274 pag. A Csongrád megyei Levéltár új kiadványsorozatának első kötetét veheti kézbe e munkával az olvasó. A levéltár munkatársai e kötettel és a várható továbbiakkal a Hajdú-Bihar megyei Levéltár korábban megindított úttörő vállalkozásának (A hely történetírás levéltári forrásai) nyomdokába lépve olyan „kalauzt" kívánnak kutatóik kezébe adni, amelynek segítségével gyors és megbízható információt kaphatnak munkájukhoz. A debreceni sorozat eddig megjelent kötetei igazolják, hogy a helytörténeti kutatókon kívül a levéltártudomány, de az egyéb társadalomtudományok művelői is haszonnal forgathatják ezeket az ismertető leltárakat. A Csongrád megyei Levéltár sajátos helyzete is indokolja az általuk őrzött és kezelt levéltári anyag alapos ismertetésének szükségességét. Csongrádban ugyanis — bár nem egyedül az országban — a megyei levéltár tulajdonképpen két történeti megye (Csanád, Csongrád) és több jelentős város (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) nagy terjedelmű levéltárát őrzi. E folyóméterben is tekintélyes iratanyagot igen gyakran kutatják, hiszen Szeged több felsőoktatási intézménynek ad otthont, amelyek oktatói, hallgatói szívesen fordulnak a Csongrád megyei Levéltárhoz. Igen szerencsés kézzel választották meg a sorozat tervének összeállítói az első kötet anyagát. Az 1710-es években újjászerveződött — és a trianoni békeszerződés nyomán megkisebbedett, majd Arad és Torontál maradványaival összevont — történeti Csanád megye ugyanis csak 1950. március 15-ig működött, amikortól területét Békés és Csongrád megyéhez csatolták. Az egykori csanádi községek története viszont nem érthető meg a megye múltjának ismerete nélkül. Sajnos Csanád megye történetét, annak fontosabb korszakait a me94