Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - KILÁTÓ - Borsa Iván: Az első európai levéltári konferencia / 72–88. o.
zése, s a minisztériumok iratai vonatkozásában is csak megőrző szerepet játszottak. A legtöbb európai ország levéltári törvénye 1970 óta keletkezett (Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, NDK,"Olaszország, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió, USA); nincs 30 évesnél régebbi levéltári törvény; több országban pedig most készülnek új törvényt hozni (Belgium, NSZK, Norvégia). Ha figyelembe vesszük, hogy Olaszország is új utakat keres a legújabb iratok vonatkozásában, Finnországban az új törvény küszöbön áll, Szlovákia az új levéltári épülettől reméli a minisztériumi iratok fokozott átvételét, az USA-ban pedig a Nemzeti Levéltár (National Archives and Records Administration) függetlenné vált és a records management-tel kapcsolatos funkciókat átadta volt felügyeleti hatóságának, a General Services Ádministrationnak, s az együttműködés, most van kidolgozás alatt, megállapítható, hogy az európai régióban a records management helyzete fejlődésben van. 6. M. Roper Üj kihívások címmel hívja fel a figyelmet a hagyományos iratanyag egyre növekvő mennyiségére és a modern technológia okozta problémákra, amelyek minden nemzeti levéltárat érintenek függetlenül attól, hogy jelenleg milyen mértékben viselnek felelősséget a records management-ben. A modern iratok növekedésével a 22. Levéltári Kerekasztal-konferencia (Pozsony, 1983) foglalkozott, megtárgyalva az átmeneti tárolás, az iratmegőrzés és -selejtezés, a helyettesítő mikrofilmezés, a mintavétel és a segédletek új formájának kérdéseit. 4 Javasolta, hogy a levéltárosok javítsák kapcsolataikat az irattárakkal és iratkezelőkkel, hangolják Össze az iratképző és a levéltári intézmények funkcióit e téren; figyeljenek az új technológiának az iratképzésbe és -ellenőrzésbe való bevezetésének jelentőségére és következményeire, az egyszerűsített segédletek új típusaira, valamint a mintavétel különböző módszereinek ellenőrzésére. Az új technológia (mikrofilm és komputer) csökkentette a tárolt információk helyigényét, s lehetőséget kínál az iratok könnyebb nyilvántartására. — A mikrofilm szerepe a létfontosságú iratok biztonsága, más iratoknak pedig terjesztése tekintetében, a komputeré a statisztikai, pénzügyi és egyes (ismétlődő) adminisztratív munkában immár általános. A két technika közös produktuma a COM (computer output on microfilm), amikor a komputer nem papírra, hanem mindjárt mikrofilmre (mikrofilmlapra) írja eredményeit. — Egyes országok jogszabályai nem vonatkoznak az új adathordozókra (Belgium, Magyarország!?). Ahol viszont vonatkoznak, csak kevés országnak sikerült még integrálnia^ezek kezelését és selejtezését (Franciaország, Kanada, Svájc, Svédország, USA). Egyes országokban az audiovizuális dokumentumokat e célra a levéltárakon kívül létesített intézményekben helyezik el (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Szovjetunió). Lengyelország viszont kétségét fejezte ki a komputer által készített dokumentumok lehetséges levéltári értéke tekintetében. — A komputer megjelenésével kapcsolatos új helyzet Kanadában a legfejlettebb, de alkalmazzák a records management egyes területein más országokban is, néhol csak kísérleti célokkal (Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izrael, Norvégia, NSZK, Svájc, Szovjetunió, USA). 7. A nemzeti levéltári intézmények records management-ben való szerepének kifejlesztésére lehet-e modellt adni? — teszi fel a kérdést M. Roper. Tekintettel arra, hogy az egész ügy fejlődésben van, egy ilyen jellegű kísérletet hasznosnak vél. Megvalósíthatatlan, hogy egy nemzeti levéltári intézmény kormányszinten végrehajtó felelősséggel rendelkezzék a records management minden vonatko83
