Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 1. szám - Csiffáry Gergely: Akiket visszavártak...: a hősi halott szovjet katonák névjegyzéke összeállításának tapasztalatai Heves megyében / 37–42. o.
gye területén a következő: az elesettek 1,1%-a főtiszt, 19.1%-a tiszt, 3,4%-a tiszthelyettes, 7,6%-a tisztes, s 68,8%-a közkatona. A felszabadító harcok szovjet katonai veszteségek vizsgálatánál további támpontot nyújtott az, hogy az 1495 elesett, s név szerint ismert személy közül 487 főnek ismertük a születési és a halálozási adatát. Ez a teljes ismert megyebeli névanyag 32,6%-a volt, azaz egyharmada, és a teljes megyei szovjet katonai veszteségnek (4914 fő) 9,9%-a. Így aztán a 487 személyre meglevő adatot tekinthettük egyfajta reprezentatív mintavétel alapjának is. Olyan kategóriák szerint csoportosítottuk adatainkat, hogy öt korosztályt magába foglaló korcsoportokat képeztünk. Az összevetésből kitűnt, hogy igen magas a 18—22 év közötti korcsoport (17,6%-os), s a 33—37 év közti korcsoport (22,1%-os) vesztesége, mely együttesen megközelítette az összes veszteség 40,0%-át. Míg a többi öt korcsoport közül négynek a vesztesége 12,0— 16,4%-os közé esett, kiugróan alacsony volt a legidősebb (48—52 év közti) korcsoport hadivesztesége. Egy másik összehasonlítást is elvégeztünk az előbbi adatsorral. Itt a veszteségeket évenként kigyűjtöttük, s évenként figyelembe vettük egy-egy korosztály elesettjeinél, hogy a veszteségük az összes elesett hány %-át tette ki. Bár a számításokat elvégeztük, mégsem tudtunk messzemenő következtetéseket levonni. Nem volt ugyanis lehetőségünk arra, hogy a számsorainkat öszszehasonlítsuk más magyarországi hasonló adatsorral, s mellett nem ismertük a szovjet hadsereg korosztályonkénti veszteségi arányait sem. Viszont az kiderült az adatokból, hogy feltűnően magas volt a 19 éves korosztály vesztesége, kereken 7%. Ezt nem tekinthettük véletlennek, mivel ők a legfiatalabb hadba vonult korosztály, s ők rendelkeznek a legkevesebb harci tapasztalattal. Közöttük ezért volt akkora a halálozás aránya, szemben a 24—30 közötti korosztállyal, melynek a vesztesége feleannyi volt, mint a 19 éveseké. Különös tisztelet és megbecsülés övezte a háborúban a szovjet Vörös Hadseregnek azokat a katonáit, akik a harcok során mutatott kimagasló tetteikért kiérdemelték a Szovjetunió Hőse kitüntető címet. E kitüntetésből a Szovjetunióban a második világháború idején 11 603 darabot adományoztak. A kitüntetettek közül mintegy 400 harcolt Magyarország felszabadításáért. A hősi halott szovjet katonák kutatása során 4 olyan személyt találtunk,, akik a Szovjetunió Hőseiként életüket áldozták Heves megye felszabadításáért,. s akik közül 3 személynek eddig ismeretlen sírhelyét sikerült azonosítani. Az elesett katonák további kutatásának segítésére a névjegyzékünkhöz elkészítettük kiegészítésül Heves megye felszabadulásának kronológiáját, mely a megye minden településének, s főbb külterületeinek a felszabadulási idejét tartalmazta. írásunkkal szeretnénk az érdeklődést e témára irányítani, mely a második világháború története, s benne Magyarország katonai története vizsgálatának egy eddig nem művelt területére szorítkozik. Mindenképpen úgy gondoljuk, hogy e kérdéskör vizsgálata nem öncélú, s ugyanakkor nem lehet elszigetelt sem. Tudjuk, hogy a magyarországi felszabadító harc nem tartozott az európai fő szárazföldi hadszíntérhez. Ismert az is, hogy a legfőbb hadászati irányt képező Varsó—Berlin irányú küzdelemhez a magyarországi hadszíntér, mint mellékhadszíntér kapcsolódott, s ezzel összefüggésben a veszteségek mérete, s aránya kisebb volt annál. Ennek megítéléséhez ismernünk kellene az antifasiszta szövetségben harcoló csapatok katonai veszteségi arányait, összetételét, jellegét. Ehhez viszont további már hazánk határán túli összehasonlító vizsgálatokra lenne szükség. 41