Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Bohony Nándor: Beszámoló Kávássy Sándor "Bevezetés a történettudományba" c. főiskolai jegyzetének vitájáról / 54–60. o.

Beszámoló Kávássy Sándor „Bevezetés a történettudományba" c. főiskolai jegyzetének vitájáról Nemcsak követendő példát mutatott, de remélhetőleg hagyományt is teremtett a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszéke, amikor a fenti munka tankönyvvé történő fejlesztésének időszerűségét és lehetőségeit kutatva 1985. március 21-én vitára bocsátotta dr. Kávássy Sándor főiskolai tanár „Bevezetés a történettudományba" (Bp., 1983. 232 1.) című jegyzetét. Az oldott légkörben lezajlott műhelybeszélgetésről már csak azért is érdemes rövid összefoglalást adni, mert az egyetemi tankönyvekkel ellentétben a főiskolai jegyzetek csupán elvétve kerülnek a szélesebb szakmai közvélemény elé. Némi túlzással azt mondhatjuk, hogy lektoraik mellett egyetlen kritikusuk jószerével a főiskolai hallgatóság, mely utóbbi azonban több oknál fogva „sincs abban a helyzetben", hogy véleményének, jegyzettel kapcsolatos tapasztalatának hangot adjon. Pedig e munkák vonatkozásában is hasznos és szükséges lenne a különféle történetírói és pedagógiai felfogásokat tükröző nézetek szembesítése, netán ütköztetése, hiszen senkinek sem lehet közömbös, hogy milyen, mennyire korszerű és tudományosan megalapozott szellemi poggyásszal indul pályájára az a tanárnemzedék, melyet még az új ezredév is szellemi őrhelyén, vagyis a katedrán fog találni. De különösen is indokolt az eszmecsere azon jegyzetek vonatkozásában, amelyek alapozó jellegüknél fogva egyrészt az elkövetkező szemeszterek munkájára, másrészt pedig a tudományos kutatómunkára készítik fel a hallgatót. Ez utóbbiak sorába tartozik Kávássy munkája is, mivel részben a történettudományra, valamint a kapcsolódó rész- és segítőtudományokra vonatkozó elméleti alapismereteket, részint a legfontosabb forrástípusokat, illetve hasznosításuk módját mutatja be, végül pedig a történetkutatás és a történetírás elvi, módszertani kérdéseit tárja olvasója elé. Tekintettel a mondottakra csak elismerés illeti a szerzőt, aki az oktatás érdekeit tartva szem előtt készségesen bocsátotta munkáját a szakmai fórumok ítélőszéke elé, valamint közvetlen kollégáit, akik önzetlenül és az ügynek kijáró buzgalommal szervezték meg a tanácskozást. Az egész napos vitában hat hozzászólás hangzott el, így Vörös Károly, a történettudományok doktora (MTA Történettudományi Intézet), Rácz István egyetemi tanár, a történettudományok doktora (Kossuth Lajos Tudományegyetem), Nyulásziné Straub Éva osztályvezető-helyettes (Magyar Országos Levéltár), Kováts Zoltán főiskolai docens (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola), Kriveczky Béla főiskolai docens (Bessenyei György Tanárképző Főiskola) és Bohony Nándor főiskolai adjunktus (Ho Si Minh Tanárképző Főiskola) ismertette a jegyzettel kapcsolatos tapasztalatait. írásban közölte észrevételeit Niederhauser Emil, a történettudományok doktora (MTA Történettudományi Intézete), Kristó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, a történettudományok doktora (Jó54