Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - Prickler, Harald: Régi mértékek Vas megyében / 42–48. o.

benyúlt Vas megyébe. Különösen hatékony volt a város közvetlen közelében elterülő szalónaki, vörösvári és borostyánkői uradalmak területén, ahol szintén a dobronoki akó volt a bevett börmértékegység. Ezen uradalmak szőlőhegyein a dobronoki polgárok birtoktulajdona erősen jellegadó volt, amit a város mértékenysége használatának okaként is tekinthetünk. A vasvári akó rendszeréhez, amely 81,54 liter volt, tartozott a kőszegi Emerl .(idria, veder), amely a vasvári akó nyolcadára rúgott, tehát 10,19 literes volt. Ez a Batthyány-uradalmak térségében rohonci Emerl (idria, veder) megjelölést visel és ebben a körzetben „irányadó mértéknek" számít. A németújvári 61,15 literes akó 6 rohonci idria, illetve háromnegyed vasvári akó volt, tehát szintén ehhez a rendszerhez tartozott. A két mértékrendszernek egy, az egész megyét felölelő, a pozsonyi birodalmi mértékkel könnyen összeköthető, régión felüli rendszerré való összekapcsolását a következő adaptációval érték el: a dobrai sajtárt (cseber, tinna, idria), amely a dobronoki mértékhez való viszonyításában 40,26 literre jön ki, egyenlősítették 4 rohonci vederrel, aminek következtében egy 40,76 literes űrmérték adódott. A rohonci (kőszegi) vedret tehát, mint Vas megye „irányadó mértékegységét" ezért a következőképpen alkalmazták: 4 rohonci veder 1 dobrai sajtár, 4 és fél rohonci veder 1 monyorókeréki sajtárt jelent, 5 rohonci veder 1 szentgotthárdi akót adott, 6 rohonci veder 1 németújvári akót ért, 7 rohonci veder 1 soproni akót adott, 8 rohonci veder 1 vasvári akót jelentett. Mivel a Vashegyen használt „Schauker" (csékei akó, cseber, tinna) pontosan a soproni akó felének felelt meg, ezért 3 és fél rohonci vederrel azonosították, a dobronoki akóban pedig 2 és fél pozsonyi akó volt, így a Vas vármegyei mértékrendszert a keletstájerral, a pozsonyival és ennek révén a bécsi mértékegységgel (16 pozsonyi akó 15 bécsivel volt egyenlő) összekapcsolva az előbb említett nagyobb „pannóniai mértékrendszerben" egyesítették. Az akó alatti egységet „pintnek" („nyolcados", „mérték" is) nevezték; a fél pintet németül „Halbe"-nak, latinul „media"-nak, magyarul „iccének" nevezték. Az egyes akótípusok különböző mértékének megfelelően az akók különböző számú pintet tartalmaztak: A pozsonyi akó 40 régi vagy 32 új budai pintet tartalmazott, a rohonci (kőszegi) veder 4 régi nagy pintet; ezt később 5 kisebb, végül 6 (pozsonyi) pintre osztották; a monyorókeréki sajtár 22 és fél pintet tartalmazott, a monyorókeréki akó 32 pintet, a dobrai sajtár 20 pintet, a vashegyi akó 18 pintet, a dobronoki nyolcad a vörösvári uradalomban 8 pintet, a dobronoki akó 48 dobronokí pintet vagy 100 „stájer" pintet („Bindl"), a vasvári akó 32 pintet és így tovább. Mint az akók terén, úgy a Vas megyében használt pinteknél is több „ősforma" állapítható meg, amelyekből a többi variáns egyszerű viszonyértékek (fél, harmad, negyed, ötöd, hatod stb.) levonásával vagy hozzáadásával elért változtatásokként magyarázhatók. Az egyik ilyen „ősforma" az úgynevezett „stájer pint", amely Fürstenfelden, a németújvári uradalom „német hegyeiben" és a Lapincstól keletre fekvő, túlnyomóan a szomszédos Burgau, Neudau és Wörth stájer határ városkák birtokában levő szőlőhegyekben volt használatban; ezt Dobronokon „Bindlnek" vagy „Urnnak" nevezték, ellentétben a nagyobb dobronoki pinttel (2,83 liter); figyelemreméltó, hogy ez a stájer pint, amely 1,359 litert tartalmazott, azonos a pozsonyi mértékrendszer pintjével a budai •pint átvétele (16. sz. közepe) előtti időből; ezért itt egy régi, régión felüli pannóniai korcsmai mérettel Van dolgunk. Ennek a pintnek négyharmada a soproni pint (1,812 liter), ami azonos volt az egészen a 14. századig 46