Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 4. szám - E. Kovács Péter: Kassa város egyházi kiváltságai a 13. században / 35–41. o.

jogi, mind gazdasági téren. Jogilag a főesperesi hatáskör alóli mentesség és a következtethető szabad plébánosválasztás biztosította Kassát a külső beavatkozás ellen, gazdaságilag a tizedmentesség megerősítette a plébániát, és megszabadította a várost az idegen tizedszedőktől. A 14. század első évtizedeiből elvétve maradtak ránk utalások Kassa egyházi életéről. A város plébánosa a század tízes éveitől Jakab mester, aki egyben szepesi kanonok is volt.

33 A pápai tizedszedés lajstromkönyvében a kassai plébános is megtalálható.

34 Annál több az adat a város gazdasági fejlődésére.

35 A belviszályok idején a város Károly Róbert mellé állt, polgárai ott voltak a rozgonyi csatában.

36 A már meglevő gazdasági eredmények és a szerencsésnek bizonyuló politikai lépés következtében a város újabb kiváltságokat kapott. 1319-ben a király felmentette a kassaiakat az ország északkeleti részében fizetendő vámok alól, 1321-ben pénzbeváltási kiváltságot kaptak, 1342-ben igazságszolgáltatási ügyekben a tárnokmestert jelölte ki az uralkodó feljebbviteli fórumukként.

37 1347-ben privilégiumlevél biztosította számukra a budai jogot, és így Kassa jogilag is az ország legjelentősebb városai sorába emelkedett.

38 Az 1347-es oklevél más körülmények között született, mint az 1230 és 1249 között kiadott. Míg a korábbi a fejlődés elindításához szolgált alapul, addig az 1347-es az addig elért gazdasági és jogi eredményeket foglalta össze, a budai jognak megfelelően. A kiváltságlevél az adott gazdasági és jogi helyzetnek megfelelően biztosította a város erejét, de a további fejlődés mindig újabb és újabb privilégiumok biztosítását kívánta.

39 Az egyházi kiváltságok közül csak az önálló plébánosválasztás jogát tartalmazza a kiváltságlevél, a főesperesi hatáskör és a tizedmentesség kérdéséről nem szóit. Magyarázatul erre a fentebb kifejtett ok mellett az szolgálhat, hogy a privilégiumban nem sorolták fel az összes egyházi és gazdasági kiváltságot. Tizedüket továbbra is évenkénti fizetéssel váltották meg, jóllehet ez továbbra sem volt összetűzésektől és perektől mentes.

40 A főesperesi hatáskör alóli mentességet feltételezésem szerint azért sem említik, mert az Ars Notarialis értelmében a szabad királyi városok plébánosai ki voltak az illetékes megyéspüspök joghatósága alól véve, tehát azzal, hogy elnyerték a budai jogot, eleve kikerültek a főesperesi jurisdictio alól. Szentszéki ügyekben dönthettek, nem volt tehát szükség az 1290-es kiváltságlevél megismétlésére/

11 Kassa ezzel a privilégiummal minden, számára elérhető egyházi kiváltságot megszerzett, és ezek az elkövetkezendő évtizedekben elegendőnek bizonyultak.

42 JEGYZETEK 1 Gárdonyi Albert: Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban. Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik évfordulójának ünnepére. Bp. 1933. 163— 182. 1. 2 Gárdonyi: i. m. 164—166. 1., Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 302. 1. Megemlíti még az esztergomi érsekség 15. század végi számadáskönyvének felsorolását is, melynek véleménye szerint az az előnye, hogy a valós helyzetet tükrözi vissza, és nem a követelményt. 3 Gárdonyi: i, m. 164. 1. 4 Fügedi Erik: Városok kialakulása Magyarországon. Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp. 1981. 330. 1. Erre az eredményre Györffy György néveleinzésének alapján jut. Vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1966. 105. 1. 5 ÁUO. VII. 281. i., ... ut omni libertate gaudeant, qua ex concessione nostra hospi38