Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 3. szám - HÍREK - Tilcsik György: 17. Mogersdorf nemzetközi kultőrtörténeti szimpozion, Kőszeg, 1985. július 1–5. / 101–103. o.

A Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion tudományos és po­litikai súlyát és jelentőségét bizonyítja, hogy az 1985. évi tanácskozást Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke nyi­totta meg, s a rendezvény ünnepélyes megnyitóján megjelentek Burgenland, Horvátország. Stájerország, Szlovénia és Vas megye politikai és tudományos éle­tének vezető személyiségei is. Az „Állam és társadalom a két világháború között a pannon térségben" című főtémában a szokásokkal egyezően tizenegy előadás hangzott el, s a főté­mán belül lényegében három nagyobb kérdéskörhöz kapcsolódtak a referátu­mok. Ezek közül az első az állam berendezkedésének és szerepének változásai­val, a második az állam és a munkásmozgalom viszonyával, a harmadik pedig az államon belül az 1930-as évek elejétől egyre erőteljesebben kibontakozott jobboldali tendenciák létrejöttének okaival foglalkozott. A magyar előadók Ránki György akadémikus (Budapest), Sipos Péter tudományos tanácsadó (Budapest) és Vonyó József egyetemi adjunktus (Pécs) voltak. Ránki György „A modern állam szerepének változásai Közép-Kelet-Euró­pában" című bevezető előadásában egyrészt nagyívű áttekintést adott a tér­ségben 1918 és 1939 között bekövetkezett társadalmi és politikai változásokról, másrészt behatóan elemezte az Osztrák—Magyar Monarchia három utódállama — Ausztria. Jugoszlávia és Magyarország — államberendezkedésének azonossá­gait és különbségeit. Ránki kimutatta a gazdasági helyzet és az állam jellege közötti összefüggéseket, s azt, hogy az 1929—33. évi világválságnak milyen sze­repe volt abban, hogy az 1930-as években — a térség tragédiájaként — mind­három országban az autokratív-fasiszta tendenciák erősödtek meg és jutottak hatalomra, Sipos Péter referátuma a két világháború közötti magyar államhatalom és a munkásmozgalom bonyolult és ellentmondásos viszonyát és kapcsolatát vizs­gálva végigkísérte azt az utat, melyet az ellenforradalmi rendszer az 1920-as évek elejétől az 1930-as évek végéig, az MSZDP-vel kötött egyességtől kezdve az osztályharcos alapon létrejött munkástömörülések felszámolásáig tett meg úgy, hogy utóbbiak helyére az államilag felügyelt pseudo-munkásmozgalmat állította. Vonyó József „A kormánypárt és a közigazgatás a Dunántúlon a totalitá­rius törekvések idején" című előadása pedig azt elemezte, hogy hogyan alakult a Dunántúlon a Gömbös-féle totalitárius kísérlet idején a közigazgatás és a kormánypárt helyi szervezeteinek viszonya. Vonyó dunántúli viszonylatban — de az egész országra érvényes jelleggel — feltárta azokat az okokat és ténye­zőket, melyek végül is meghiúsították, hogy Magyarországon pusztán admi­nisztratív társadalmi-politikai erők érvényesülésének eredményeként megvaló­suljon a totális diktatúra. A színvonalas külföldi referátumok közül Arnold Suppan (Bécs) „Állam és társadalom a két világháború között a pannon térségben. Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország összehasonlítása", Hrvoje Matkovic (Zágráb) „A jugoszláv ál­lamrend kérdése a horvátországi pártok programjaiban és politikai tevékeny­ségeiben 1918—1921" és Wolfgang Mantl (Graz) „Az alkotmányfejlődés: az újon­nan létrejött osztrák állam problémája" című előadásai emelkedtek ki. Összességében elmondható, hogy a 17. Nemzetközi Kultúrtörténeti Szim­pozion előadásainak témaválasztása és a referátumok egymáshoz illesztése si­keres volt, hiszen az előadások, valamint az azokat követő felszólalások és viták során a pannon térség két világháború közötti történetének szinte minden, ere­detileg vizsgálni kívánt aspektusa felszínre és megvitatásra került. Miként eddig, az idei szimpozion jegyzetekkel ellátott előadásai horvát, né­102

Next

/
Oldalképek
Tartalom