Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 3. szám - HÍREK - Tilcsik György: 17. Mogersdorf nemzetközi kultőrtörténeti szimpozion, Kőszeg, 1985. július 1–5. / 101–103. o.
A Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion tudományos és politikai súlyát és jelentőségét bizonyítja, hogy az 1985. évi tanácskozást Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, s a rendezvény ünnepélyes megnyitóján megjelentek Burgenland, Horvátország. Stájerország, Szlovénia és Vas megye politikai és tudományos életének vezető személyiségei is. Az „Állam és társadalom a két világháború között a pannon térségben" című főtémában a szokásokkal egyezően tizenegy előadás hangzott el, s a főtémán belül lényegében három nagyobb kérdéskörhöz kapcsolódtak a referátumok. Ezek közül az első az állam berendezkedésének és szerepének változásaival, a második az állam és a munkásmozgalom viszonyával, a harmadik pedig az államon belül az 1930-as évek elejétől egyre erőteljesebben kibontakozott jobboldali tendenciák létrejöttének okaival foglalkozott. A magyar előadók Ránki György akadémikus (Budapest), Sipos Péter tudományos tanácsadó (Budapest) és Vonyó József egyetemi adjunktus (Pécs) voltak. Ránki György „A modern állam szerepének változásai Közép-Kelet-Európában" című bevezető előadásában egyrészt nagyívű áttekintést adott a térségben 1918 és 1939 között bekövetkezett társadalmi és politikai változásokról, másrészt behatóan elemezte az Osztrák—Magyar Monarchia három utódállama — Ausztria. Jugoszlávia és Magyarország — államberendezkedésének azonosságait és különbségeit. Ránki kimutatta a gazdasági helyzet és az állam jellege közötti összefüggéseket, s azt, hogy az 1929—33. évi világválságnak milyen szerepe volt abban, hogy az 1930-as években — a térség tragédiájaként — mindhárom országban az autokratív-fasiszta tendenciák erősödtek meg és jutottak hatalomra, Sipos Péter referátuma a két világháború közötti magyar államhatalom és a munkásmozgalom bonyolult és ellentmondásos viszonyát és kapcsolatát vizsgálva végigkísérte azt az utat, melyet az ellenforradalmi rendszer az 1920-as évek elejétől az 1930-as évek végéig, az MSZDP-vel kötött egyességtől kezdve az osztályharcos alapon létrejött munkástömörülések felszámolásáig tett meg úgy, hogy utóbbiak helyére az államilag felügyelt pseudo-munkásmozgalmat állította. Vonyó József „A kormánypárt és a közigazgatás a Dunántúlon a totalitárius törekvések idején" című előadása pedig azt elemezte, hogy hogyan alakult a Dunántúlon a Gömbös-féle totalitárius kísérlet idején a közigazgatás és a kormánypárt helyi szervezeteinek viszonya. Vonyó dunántúli viszonylatban — de az egész országra érvényes jelleggel — feltárta azokat az okokat és tényezőket, melyek végül is meghiúsították, hogy Magyarországon pusztán adminisztratív társadalmi-politikai erők érvényesülésének eredményeként megvalósuljon a totális diktatúra. A színvonalas külföldi referátumok közül Arnold Suppan (Bécs) „Állam és társadalom a két világháború között a pannon térségben. Ausztria, Jugoszlávia és Magyarország összehasonlítása", Hrvoje Matkovic (Zágráb) „A jugoszláv államrend kérdése a horvátországi pártok programjaiban és politikai tevékenységeiben 1918—1921" és Wolfgang Mantl (Graz) „Az alkotmányfejlődés: az újonnan létrejött osztrák állam problémája" című előadásai emelkedtek ki. Összességében elmondható, hogy a 17. Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion előadásainak témaválasztása és a referátumok egymáshoz illesztése sikeres volt, hiszen az előadások, valamint az azokat követő felszólalások és viták során a pannon térség két világháború közötti történetének szinte minden, eredetileg vizsgálni kívánt aspektusa felszínre és megvitatásra került. Miként eddig, az idei szimpozion jegyzetekkel ellátott előadásai horvát, né102