Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 3. szám - HÍREK - M. Antalóczy Ildikó: Levéltári Napok: 1985: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1985. május 7–10. / 96–97. o.

LEVÉLTÁRI NAPOK: 1985 Hajdú-Bihar megyei Levéltár 1985. május 7-10. Az idén 9. alkalommal rendeztük meg a Hajdú-Bihar megyei Levéltári Napokat. Az ez évi program összeállításakor korábbi célunk megmaradt: a külső tudo­mányos kutatást és az egyéni művelődést egyaránt ösztönözve felhívni, illetve ráirányítani a figyelmet a levéltárakban található iratokra, megismertetni az ér­deklődőkkel a belső, feldolgozó munkát és annak számukra is hasznosítható vagy figyelemre méltó eredményeit, bepillantást engedni az újabb levéltári tu­dományos kutatásokba. Hagyományteremtő céljainkat illetően a 9. Levéltári Napok után már elmondhatjuk, hogy az évekkel ezelőtt sorozatkezdési szán­dékkal indított programjaink (más megyék levéltárainak bemutatkozása, vala­mely újabb saját kiadványunk megvitatása, egyes levéltári források bemutatása) életképesnek bizonyultak. Sikerült azt is megvalósítani, hogy rendezvényeket nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Hajdúböszörményben és más települése­ken is szervezünk a helyi intézmények segítségével. A Levéltári Napok iránti érdeklődés felkeltésében és ébrentartásában nagy feladatot vállalt a megyei napilap, amely végig figyelemmel kísérte a rendez­vényeket, s a program első napján levéltári oldalt jelentetett meg, ahol többek között Gazdag István XIX. századi hivatali eskükről, Mervó Zoltánná a Debre­ceni Öreg Asszonyok Társaságáról, Radics Kálmán a nánási boszorkányokról írt. A Levéltári Napok megnyitójára május 7-én Debrecenben a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsa székházában került sor, ahol Szekeres Antal, a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjének a levéltárügy fontosságát, a Le­véltári Napok, mint megyei esemény jelentőségét hangsúlyozó bevezetője után a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár bemutatkozása következett. A levéltár tör­ténetéről, jelenlegi helyzetéről, anyagáról, a tudományos kutatásokról s eredmé­nyeikről Gyarmati Zsigmond igazgató tartott tájékoztatót, melyet videofilm ve­títése követett. A film érdekes volt a levéltárosoknak, kutatóknak, ugyanis az anyagba tudós hozzáértők kommentálásával pillanthattak be, de érdekes volt a nem szakmai közönségnek is, mert a film bemutatott „egy" levéltárat a szó szoros értelmében belülről, a raktárakat, kutatószobákat és a bennük folyó napi munkát. Május 8-án szakembereknek tartotta meg újabban megismert forrásokat felsorakoztató előadását Kársai Elek „Hungarika az amerikai levéltárakban 1919—1960 között" címmel. Az előadó rádöbbentette a hallgatóságot arra az egyébként sejtett tényre, hogy Magyarország főként XX. századi történelmére vonatkozóan mennyi ismeretlen, feltáratlan, de igen fontos forrás rejtőzik az amerikai levéltárakban. A következő nap a hajdúhadházi Földi János „Könyvtárban Hajdúhadház 40 éve" főcím alatt a felszabadulás óta eltelt időszak társadalmi és kulturális változásait elemezte Gazda László. Pásti Judit a Megyei Pártbizottság Archívu­mában található, a helytörténeti kutatásban jól hasznosítható források ismer­tetése közben külön kitért a Hadházra vonatkozó anyagok forrásértékére. Űjlaky ÍM:

Next

/
Oldalképek
Tartalom