Levéltári Szemle, 35. (1985)
Levéltári Szemle, 35. (1985) 3. szám - Kállay István: Úriszék és közigazgatás / 44–51. o.
bírói számadások körül. Az úriszék rendelést tett, hogy a bírák a számadásokat annak a tisztségnek adják be évente felülvizsgálatra, amely uradalom részéről az illető bíró van. — A balassagyarmati bírák számadásainak zsinórmértékét, az úriszék utasítására, az ügyészek dolgozták ki. 13 A helytartótanács rendeletére hivatkozva kérte 1770 októberében a nagykárolyi úriszék, hogy a földesúri junsdictio alatt álló helységek a jövedelmeikről év végével számot adjanak. A rendeletet a bíróság köröztette, de egyes bírák ennek ellenére sem adták be. Ezeket 12 Rft-ra büntették. A börvelyi bírónak pedig az 1770. évit visszaadták, mert ez az év még nem telt el. 14 A nyírbátori úriszék háromnapi áristomra ítélte a bírót, mert az úriszéki határozat ellenére sem adta be a számadásokat. Szabadulása után 30 napon belül kellett elkészítenie, különben újból börtönbe vetik. — Hódmezővásárhely mezőváros az úriszéknek mutatta be „a reménylhető bevételek és kiadások öszszehasonlítását" (a költségvetést). A bíróság észrevétele: „Tudományul vétetik."^ A tatai úriszék azzal fenyegette meg a számadásokat be nem küldő jegyzőket, hogy őket hozzák be az áristomba és addig tartják ott, amíg meg nem csinálják. — A fekete városi jegyző a kismartoni úriszék előtt perelte a községi számadót, a bírót és az egész közönséget, mert azok a számadásában „nehézséget tettek". Az ügy vége békés megegyezés lett. 16 A volt tápi bírák számadását az uradalmi számvevő megvizsgálta és „abban a bírák megbuktak". Az Esterházy-úriszék elmarasztalta őket az összeg egy hónapon belüli megfizetésében. — A keszthelyi uradalmi fiscus kérte az úriszéket: számoltassa el a város elöljáróit a különféle költségekről. A pert az úriszék az elöljáróknak adta át, hogy négy héten belül adjanak számot a kiadásaikról az uradalmi tisztségnek. Innen az elszámolás, bővebb megvizsgálás végett, az úriszék elé került. — 1829-ben a magyaróvári úriszék a legsúlyosabb felelősség mellett hagyta meg a mezővárosnak, hogy a számadásokat az előírások szerint vezessék. 17 Intézkedett az úriszék a legkülönbözőbb egyéb közügyekben is. 1772-ben pl. a nagykárolyi úriszék rendelte el, hogy a nagykároly—hajdúvárosi lakosok éjjel strázsát álljanak, a sok excessus eltávoztatására. — A nyíregyházi úriszék határozta el, hogy az elszaporodott tolvaj lások megakadályozására a város egy felvigyázó hadnagyot tartson. 18 1776-ban a fehérgyarmatiak a katolikus és a református temetőt akarták bővíteni. Az úriszék ezt csak azzal a feltétellel engedélyezte, ha az uraság ugyanannyi jó és hasznos földet kap helyette. — A nagykárolyi úriszék elrendelte, hogy a koldusok bádogcímert viseljenek és a gyermekeiket ne küldjék koldulni. — Tűzvédelmi célokra minden adóforint után 2 kr-t, a nemesi taksa forintja után 8 kr-t vetett ki. 19 A nyírbátori úriszék megállapította, hogy a gabonavermek az utcát megszűkítik és szerencsétlenséget okozhatnak. Ezért alkalmas dombos helyet jelöltek ki a lakosoknak, ahol új vermet áshattak. A gabonát csak az új vermekben tarthatták. 20 A magyaróvári űriszék a mosoni bíró jelentése alapján intézkedett egy eszelős asszonyról: biztos őrizet mellett a bécsi alsergassei kórházba szállíttatta. — Ugyanez az úriszék engedélyezte közterület befásítását. 21 A Kállay család 1791. februári ülése Nagykálló város számára tett rendeléseket. Előírta többek között, hogy tartsanak kondást, aki nem hajtja ki és be minden nap nagy zajjal, lármával és porral a csürhét; valamint, hogy állítsanak két mezőbírót a mezőkön-szőlŐkben a tilalmakat megszegők megbüntetésére. Megtiltotta, hogy a kerteket kijjebb vigyék, vagy a nagy országutak mellett felárkolják. 22 46
