Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - MÉRLEG - Sashegyi Oszkár: Magyarország levéltárai. Bp., 1983. / 91–93. o.

Magyarország levéltárai Szerkesztette: Balázs Péter. Bp., 1983. 391. pag. A levéltárügy az elmúlt négy évtizedben világszerte a fejlődés új szakaszába lépett. Az aktatömegek termelésének robbanásszerű mennyiségi növekedése, új információhordozók megjelenése, a kutatók számának nagymértékű emelkedése, a természettudományok és technológia haladásának felgyorsulása a második világháborút követő időben immár elodázhatatlanná tette a levéltárügy meg­újulását: az iratkezelés és irattárolás, az iratok értékelésének, a levéltárak és az irattárak közötti kapcsolatok, a levéltári anyag feltárása új formáinak és módszereinek kialakítását. Hazánkban a szocialista levéltárügy kiépítésével kap­csolatban korszakváltás következett be, s létrejött a levéltárügy központi sza­bályozása és egységes szakmai irányítása, ami a polgári korszakban nálunk hiányzott. Mindezek a változások lehetővé, de szükségessé is tették egy „ka­lauz" készítését a magyarországi levéltárakhoz. A levéltári irodalom e műfajának kialakításához a második világháború után intenzívebbé váló nemzetközi kapcsolatok is ösztönzést adtak. A Magyar­ország levéltárait ismertető kötet létrejöttének előzményeként megemlíthető (ha azzal közvetlenül nem is hozható kapcsolatba) a Nemzetközi Levéltári Ta­nács évkönyvében, az Archívum 1972—73. évi összevont kötetében a világ le­véltárairól megjelent sommás jegyzék („direetory"), amelynek magyarországi részéhez a Levéltári Igazgatóság szolgáltatott adatokat, a hazai levéltáraktól nyert információk alapján. Nemsokára ezután felmerült a gondolata egy, a ma­gyarországi levéltárakról szóló bővebb tájékoztatás elkészítésének. így jött létre, Balázs Péter szerkesztésében, az angol nyelvű „Guide to the Archives of Hun­gary", amely a VIII. Nemzetközi Levéltári Kongresszus évében, 1976-ban jelent meg és először a kongresszus résztvevői között nyert publicitást. Ezt követően az adatokat szolgáltató levéltárak maguk szorgalmazták a kötetnek magyar nyelven történő kiadását. A most megjelent kötet jóval bővebb az idegen nyel­vűnél és új felmérés eredménye, a benne foglalt mennyiségi adatok az 1980. év végi állapotot tükrözik (a Guide az 1974. év végi adatokat közölte). Az egyes levéltárakról szóló ismertetéseket általában az intézmények igaz­gatói vagy beosztott munkatársai írták, több levéltár-ismertetést maga a szer­kesztő készített el. Ű írta a bevezető tanulmányt is, a magyar levéltárügy fel­szabadulás utáni történetéről. Balázs Péter tanulmánya alapos, szakszerű tájékoztatást nyújt a hazai levél­tárügy helyzetéről a felszabadulás kor s a szocialista kori levéltárügy fejlődésé­ről és eredményeiről, nem hallgatva el a még fennálló nehézségeket sem. Ismer­teti a levéltári jogszabályokat, a levéltárakat irányító szerveket, a levéltárak típusait, az egyházi levéltárak kivételével a többiek személyi állományának és a bennük őrzött iratanyagnak, valamint az irattáraktól még át nem vett irat­91

Next

/
Oldalképek
Tartalom