Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Ladányi Erzsébet: III. András király egy ítéletlevelének értelmezéséhez: az esztergomi kommuna / 49–55. o.

jelentésű universitas-szal vagy communitas-szal illetik. A királyi kancellária az egyházi intézmények jogait messzemenően elismerő oklevélben nyilván óvakodott a polgárok harciasságát jogaik szerény körvonalazásán túl fokozni és bátorítani. Jogaik elismerését a commune szó alkalmazása magában foglalta ugyan, a közkeletű és világos terminusok kerülése azonban legalább elvette az élét annak, hogy királyi oklevél megszövegezésére támaszkodva universitas-ként merítsenek bátorságot az esztergomi egyházzal való szembeszálláshoz. JEGYZETEK 1 Tanulmányom természetesen nem tér ki a commune szónak az olyan magyar királyi oklevelekben való előfordulásaira, amelyek a dalmáciai és általában az Árpád-kori Magyarország területén kívül eső városokra vonatkoznak. 2 Monumenta ecclesiae Slrigoniensis. Ed. F. Knauz, L. Dedek — Crescens. I—

III. (Röv. MES) Strigonii, 1874—1924. II. k. 354—361. old. 3 Thesaurus Linguae Latináé, vol. III. 1977—1978. hasáb. 4 M. Handloike: Die lombardísche Stádte unter der Herrschaft der Bischöfe und die Éntstehung der Communen. Berlin, 1883. 112. old. 2. jegyzet. 5 Handloike i. m. 118. old. 1. jegyzet. 6 II. 7. In MGH SS 8. 7 Handloike i. m. 131. old. 8 Manaresi, C, Gli atti de Comune di Milano. Milano, 1919. Az itáliai kommunamozgalomra teljes áttekintést és bibliográfiát adnak a G. Galasso szerkesztette Storia d'Italia, Torino, 1981. idevonatkozó IV. kötetében Comuni e Signorie: istituzioni, societa e lőtte per l'egemonia-ban Ovidio Capitani és Iván Pint tanulmányai. 9 Monumenta Germaniae Historica Const. II. nr. 155. 190—191. old. 10 MGH Const. II. nr. 152. 186. old. 11 J. Ficker: Forschungen zur Reichs- und Rechtsgeschichte Italiens. Bd. II. 1961, Aalen. 529—530. old. 12 Elenchus fontium históriáé urbanae. Curaverunt: C. van de Kiejt et J. F. Niermeijer + Leiden, 1967. (Röv. Elenchus) 226—227. old. 13 F. Keutgen: Urkunden zur Stadtischen Verfassungsgeschichte. Berlin, 1901. passim és Elenchus passim. 14 A vulgáris francia commune, commun kifejezés tartalma esetenként váltakozó, még egyazon munkán, Beaumanoir művén belül is, a mindenkori szövegösszefüggéstől függ. Beaumanoir, Ph.: Coutumes de Beauvaisis, Ed. A. Salmon, Paris, 1899—1900. I—II. k. 15 Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. I—II. Ed. E. Szentpétery, Budapest, 1937—1938. (Röv. SRH) I. 148. old. A commune-k szolgaságába való taszítással kapcsolatban vö. Azo megállapítását a servi civitatumról: Ottó Gierke, Das deutsche Genossenschaftsrecht. Berlin, 1881. Bd. III. 211. old. 73. jegyz. 16 SRH I. 152. old. 17 Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Simon Gesta Hungarorumában. Századok, 1973. (107.), 602. old. 18 Gerics József: Krónikáink és a III. András-kori rendi intézmények friauli-aquileiai kapcsolatairól. Filológiai Közlöny, 1975. (21.), 316. old. A „pro communi"-ra nézve Gerics József: Adalékok a Kézai-krónika problémáinak megoldásához. AUSB Sectio Historica, 1957. 107—108. old. 19 SRH I. 147. old. 20 Gierke i. m. 207. old. 57. jegyzet. 21 Ficker i. m. IV. k. 297. old. és passim. 22 SRH I. 147. old. 23 Wenzel Gusztáv: Magyar diplomáciai emlékek az Anjou-korból. Bp., 1874. I. 48. old. 24 Ficker i. m. IV. 344. old. 25 Ernst Salzer: Über die Anfange der Signorie in Oberitalien. Berlin, 1900. 101. old. 29. jegyzet. 26 Ficker i. m. IV. 385. old. 54