Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

h) Az Állandó Bíráló Választmány iratai 1872—1905 A törvényhatósági bizottság tagjainak választásával kapcsolatos teendők ellátására az 1870: XLII. te. 38. §-a alapján Állandó Bíráló Választmány felállítását rendelték el. Az Állandó Bíráló Választmány 5 tagú testület volt, elnöke a főispán lett. Az első Állandó Bíráló Választmányt Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága az 1871. dec. 28-án tartott alakuló közgyűlésén választotta meg. A választmányt 5 évenként újraalakították, az időközben megüresedett helyeket ugyancsak választás útján a közgyűlés töltötte be. Az Állandó Bíráló Választmány a törvényhatósági bizottsági választási ügyekben másodfokú fóruma volt a megyének, megvizsgálta, véleményezte az Igazoló Választmánynak a választási eljárással kapcsolatos jelentéseit, határozatait, jóváhagyta a választások után összeállított képviselői névsort, a virilis tagok évenként összeállított névsorát, döntött a választási eljárással kapcsolatos igazoló választmányi határozatok ellen benyújtott fellebbezésékben. Működése során az üléseiről jegyzőkönyvet vezetett, és jelentést készített, ez utóbbit az Állandó Választmányon keresztül a törvényhatósági bizottság közgyűlésére terjesztette fel.

23 Az Állandó Bíráló Választmányokat az 1929: XXX. te. megszüntette, a választásokkal kapcsolatos panaszok másodfokon való orvoslása a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozott, az egyéb választásokkal kapcsolatos állandó bíráló választmányi feladatokat az alispán, ill. a kisgyűlés vette át. A Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága Állandó Bíráló Választmányának működése során keletkezett jegyzőkönyvek és iratok csak 1872 és 1905 között és hiányosan találhatók az állagban. Előfordult, hogy a választmány jegyzőkönyveit jelentéseivel és az eléje terjesztett iratokkal együtt terjesztette az Állandó Választmányon keresztül a Törvényhatósági Bizottság elé, és azok így a közgyűlési iratokkal együtt kerültek irattározásra [1894-ig b) állag]. Az Állandó Bíráló Választmány üléseit a többi választmányhoz hasonlóan az alispán készítette elő, ő gondoskodott valamennyi szükséges iratnak a választmányi ülésre történő kiadásáról. A választmány ülése után előfordult, hogy a választmány eredeti jegyzőkönyveivel együtt adta iratait vissza az alispánhoz, így azok az alispáni iratokkal együtt kerültek irattározásra, és jelenleg is az alispáni fondban találhatók. Ez a gyakorlat 1895-től már előfordult, 1903-tól pedig következetessé vált. A törvényhatósági választási iratoknak, a választási eljárással kapcsolatos igazoló és állandó bíráló választmányi jegyzőkönyveknek, jelentéseknek, iratoknak az elkülönítése sohasem volt következetes, így esetenként az Igazoló Választmány állagában kezelt anyagban is előfordulnak állandó bíráló választmányi iratok. Az Állandó Bíráló Választmány anyaga 1982-ig az Igazoló Választmánnyal együtt önálló fondot alkotott. Az anyag töredékes és hiányos volta, valamint a fent leírt kezelési problémák miatt az iratok önálló fondban való kezelését megszüntettük. i) Törvényhatósági bizottsági választási iratok 1873—1941 Az állag megszűnt, az iratok korábban a IV. B 404. fondban voltak. A levéltárnoki anyagból előkerült választási iratokkal együtt 1982-ben a Törvényhatósági Bizottság önálló állaga lett. Mivel az anyag csak részben tartalmazta a választások iratait, zömük igazoló választmányi jegyzőkönyv volt, ezért az 1984-es 40