Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

ugyanis a főjegyző nem írta le az ülés elé terjesztett ügyek egészét, hanem az Állandó Választmány által készített eredeti határozati javaslatra vezette fel a közgyűlési számot, ezen tette meg az esetleges javításokat is. Ez utóbbira ritkán került sor, az Állandó Választmány javaslatait az esetek többségében a közgyűlés módosítás nélkül elfogadta. A közgyűlési jegyzőkönyv végleges megszövegezésekor a főjegyző általában nem tüntette fel, hogy az ügyben hozott határozat az Állandó Választmány javaslata alapján történt, ezért csak a főjegyzői fondban található fogalmazványokból rekonstruálható az Állandó Választmány, illetve a szakosztályok működése. A Vármegyei Ügyviteli Szabályzat bevezetését követően, 1903-tól az Állandó Választmány az üléseiről nem vezetett jegyzőkönyvet. Az alispán által a választmányi ülés elé terjesztett ügyek irataira (az irat hátoldalára nyomott pecséten) írták fel a választmányi ülés időpontját, a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot pedig az alispán készítette el, minden valószínűség szerint a választmánnyal egyetértésben. Az Állandó Választmány és szakosztályainak anyaga 1981-ig önálló fondban voltak, ekkor a fondban található és nem oda tartozó iratokat reponáltuk, a fond megszűnt, és a törvényhatósági bizottság állaga lett. Időközben a levéltárnoki iratok rendezésekor szép számmal kerültek elő újabb választmányi és szakosztályi iratok, ezek elhelyezése, rendezése 1984-ben történt meg. Az Állandó Választmány jogutódjának tekinthető kisgyűlés anyaga az alispáni fond<ban található. g) Az Igazoló Választmány iratai (Törvényhalósúgi bízottsági választási iratok) 1871/1872—1941 A Törvényhatósági Bizottság tagjainak választásával, valamint a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének összeállításával kapcsolatos teendők ellátására az 1870: XLII. te. 22. §-a alapján Igazoló (Igazolási) Választmányt alakítottak. Az Igazoló Választmány a közgyűlés által 1 évre választott 5 tagból és a főispán által a bizottsági tagok közül szintén 1 évre kinevezett elnökből (alispán) és 3 tagból állt, előadója a törvényhatóság egyik jegyzője lett.'

22 A választmányt a törvényhatósági bizottság minden évben újraválasztotta. Az Igazoló Választmány az adóhivatalok kimutatásai alapján minden évben elkészítette a virilisek névjegyzékét. A törvényhatósági bizottság választás alá eső tagjainak megválasztását követően az alispán az összes, a választásokkal kapcsolatos iratot, valamint a választási eljárásra vonatkozó panaszokat, észrevételeket, beadványokat stb. (1870: XLII. te. 37. §) előterjesztette az Igazoló Választmánynak. Ezeket a választmány az ülésén tüzetesen megvizsgálta, észrevételezte és jóváhagyta, a panaszokkal kapcsolatban határozatot hozott. Az Igazoló Választmány határozatai minden esetben szabályszerűkig kézbesíttettek. A kézbesítéstől számított 15 napon belül ellenük az Állandó Bíráló Választmányhoz lehetett fellebbezni. Az Igazoló Választmány üléseiről mind a virilisnévjegyzékek összeállításakor, mind pedig a választások után jegyzőkönyv készült, mely az iratokkal együtt az Állandó Bíráló Választmány elé került. A törvényhatósági bizottsági tagság mind a virilisek, mind a választott képviselők esetében csak az Igazoló, Állandó, Bíráló Választmányok észrevételei, jelentései alapján, a Törvényhatósági Bizottság közgyűlésének jóváhagyása után vált csak érvényessé. Az 1929: XXX. te. némileg módosította a törvényhatósági választásokkal kapcsolatos eljárást. Az Igazoló Választmány az elnökön kívül, aki a főispán 38