Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága az 1872. szept. 25-én tartott közgyűlésén választotta meg a községi jegyzői Szigorló Bizottság tagjait. Ezek: 8 bizottsági tag, a megyei tisztiügyész, főszámvevő, főpénztárnok, az első aljegyző, a 3 szolgabíró, valamint Szentes város telekkönyvi nyilvántartója. A törvényhatósági bizottság kérésére a Szegedi m. kir. Pénzügyigazgatóság egy, az adóügyekben szakképzett előadót delegált a bizottságba. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883: I. te. 6. §-a részletesen újraszabályozta a községi, ül. körjegyzői állások betöltéséhez szükséges jegyzői szigorlat feltételeit. A törvénycikk végrehajtásáról a belügyminiszter 58 285/1884. BM sz. rendelete intézkedett. A rendelet értelmében a korábbi jegyzői szigorló bizottságok megszűntek, az új bizottság elnöke az alispán lett, tagjai közül kettőt 3 évre a törvényhatósági bizottság közgyűlése választott saját tagjai közül, két rendes és egy póttagot a községi és körjegyzők választottak szintén 3 évre. A bizottság tagjai lettek a közigazgatási bizottság tagjai közül a tisztiügyész, az árvaszéki elnök, az adófelügyelő vagy helyettese, valamint a tanfelügyelő, és tagja lett a bizottságnak a megyei számvevő is. A vizsgákat évente kétszer, a tavaszi és az őszi törvényhatósági bizottsági közgyűlés alkalmával kellett megtartani. Á szigorlatra a jelöltek továbbra is az alispánnál jelentkeztek, aki a jelölteket sorba vette, irataikat előkészítette, és azokat a vizsgára bocsátás előtt bemutatta a közigazgatási bizottságnak. A közigazgatási bizottság által jóváhagyott és elfogadott jelöltek tehették le a szükséges vizsgát a Községi Jegyzői Szigorló Bizottság előtt, amely sikeres vizsga esetén ún. képességi bizonyítványt adott ki számukra. A képességi bizonyítvány csak a törvényhatóság területére volt érvényes, de 3 év elteltével a törvényhatóság igazolása alapján országos érvényűvé vált. A közigazgatásban dolgozók országosan egységes képzését az 1900: XX. te. vezette be. A törvény megjelenését követően a 90 000/1900. BM sz. rendelet alapján a községi jegyzők számára állami jellegű közigazgatási tanfolyamokat szerveztek, melynek elvégzése után a jelöltek községi közigazgatási szakvizsgát tettek. A tanfolyamok szervezése, a vizsgabizottságok kijelölése a belügyminisztérium hatáskörébe tartozott. A hallgatók a tanfolyam elvégzése, ill. a sikeres vizsga letétele után az egész ország területére érvényes községi jegyzői képesítési bizonyítványt kaptak. A Csongrád vármegyei Községi Jegyzők Szigorló Bizottságának anyaga a jelölteknek az alispán által előkészített irataiból és a bizottság jegyzőkönyveiből, valamint a jelöltek által készített írásbeli feladványokból állt. A bizottság üléseiről, a vizsgáról a belügyminiszteri rendeletek által előírt módon jegyzőkönyvek készültek. Ezekben évenként újrakezdődően sorszámozták az ülések tárgyait. Az iratokat a megfelelő jegyzőkönyvi számmal látták el, és a jegyzőkönyvekkel együtt kezelték, amit az iratok kis terjedelme is indokolt. Az állagban 1873-tól 1881-ig folyamatosan megtalálhatók a bizottsági jegyzőkönyvek és iratok. 1882 és 1887 között az iratok az alispáni fond anyagában vannak, de megjegyezzük, hogy a bizottság ebben az időszakban nem minden évben ülésezett, pl. 1882-ben, 1884-ben és 1885-ben egyáltalán nem volt vizsgára jelentkező. 1888-tól 1890-ig az iratokat ismét külön kezelték, 1891-től a vizsgára jelentkezettek, valamint a Szigorló Bizottság iratai az alispáni fondban találhatók. Az alispáni anyagban levő iratok a fondhoz tartozó segédkönyvek segítségével kereshetők elő. Az állami jellegű községi közigazgatási tanfolyamok szervezésével 1900 szeptemberétol a Községi Jegyzők Szigorló Bizottsága megszűnt. 35