Levéltári Szemle, 35. (1985)

Levéltári Szemle, 35. (1985) 2. szám - Takács Edit: A Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottság iratai, 1871/1872–1944 / 27–44. o.

számát is, ez azonban nem volt általános. Az ügyek beadványi számának következetes és állandó feltüntetésére csak a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat bevezetése után, 1903-tól került sor, amikor is a közgyűlési jegyzőkönyvi sorszám mellett, attól törtvonallal elválasztva, található az ügy alispáni iktatószáma. Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyveit 1976-ban évenként külön kötetbe köttettük újra, és minden egyes kötetben elhelyeztünk egy lapot (általában a kötetek 2—3. lapja között), melyen feltüntettük az az évi ülések idejét, az egyes üléseken tárgyalt ügyek első és utolsó sorszámát, valamint zárójelben azt, hogy az egyes ülések anyaga a kötet hányadik oldalán kezdődik és végződik. A közgyűlési jegyzőkönyvekhez betűsoros mutató is készült, ez a korabeli segédlet az egyes ügyek tárgya, az ügyben előforduló hely- és személynevek alapján lehetővé teszi az ügyek gyors és pontos visszakeresését. A betűsoros mutatókat a mindenkori főjegyzők készítették, az egyes bejegyzések az ügy tárgyának rövid leírását, közgyűlési számát és az 1880-as években a közgyűlés idejét is tartalmazták. Sajnos 1923-tól a mutatók hiányoznak, utólagos elkészítésükre szükség lenne. b) Közgyűlési iratok 1872—1894 Csongrád vármegye Törvényhatósági Bizottsága közgyűlésén tárgyalt ügyek iratai, beadványok, leiratok, az ügy tárgyalását előkészítő bizottsági, alispáni javaslatok stb. a jegyzőkönyvek után önálló állagként szerepelnek. Az állagban a közgyűlés 1872—1894 között keletkezett iratai vannak meg. A közgyűlés által tárgyalt ügyek iratainak túlnyomó többsége az alispánon, ritkábban valamelyik tisztviselőn, pl. főjegyzőn keresztül az ügyeket előkészítő Állandó, Igazoló, Állandó Bíráló Választmány elé kerültek, majd ezek javaslataival együtt a közgyűlésre. Ebből következik, hogy az iratokon idegen (alispáni, főjegyzői stb.) iktatószámok is szerepelnek. Az egyes ügyekhez tartozó iratokat a közgyűlési jegyzőkönyveknek megfelelően, évenként újrakezdődő sorszámmal látták el, s eszerint kezeljük őket jelenleg is. Az iratokat irattároló dobozokban tároljuk, melyeken az évszám és éven belül a dobozon levő első és utolsó irat közgyűlési száma szerepel. Az iratoknak külön regisztratúrájuk nincs, segédletként a jegyzőkönyvek mutatói használhatók. 1895-től a közgyűlési iratok az alispáni fondban találhatók, kikeresésük az ügyek tárgya, az ügyben előforduló személy- és helynevek alapján az alispáni segédkönyvek (mutató és sortárkönyv) segítségével lehetséges. Az alispáni fondban levő iratok között megtalálható a közgyűlés jegyzőkönyvének az ügyre vonatkozó kivonata is, ez biztosítja az iratok azonosítását. 1903-ban Csongrád vármegyében is bevezették a Vármegyei Ügyviteli Szabályzatot, melynek 127—132. §-a vonatkozik a közgyűlési ügyek előadására, az iratok kezelésére. A közgyűlési iratokat továbbra is az alispán kezelte, de a közgyűlési jegyzőkönyvben az évenként újrakezdődő jegyzőkönyvi sorszám mellett, attól törtvonallal elválasztva feltüntették az ügyre vonatkozó alispáni iktatószámot is, ez nagymértékben megkönnyíti és biztosítja az alispáni segédkönyvek {sortár) segítségével az anyag kikeresését. c) Nemesi ügyek Az itt kezelt iratokat korábban a jogelőd fond hasonló állagából emelték ki. Az egyes nemesi családok iratainak kezelési rendje a családok vezetéknevének ábécérendjében történt. Az egy-egy családra vonatkozó valamennyi iratot idő32