Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

lyekben a lakosság szama több volt ötezernél, es ezekbe tömörült az ipari népesség 45%-a. A nagyvállalat meghatározd jellege a déldunántúli ipari struktúrában már elvitathatatlan, ám a kisipar sem jelentéktelen. Ez utóbbi nagy tömegeket foglalkoztatott, éppen ezért tömegtermelésre volt képes, s a gyáripar által elő nem állított termékeket pótolni tudta. A dunántúli régiónak ebben a részében az ipar településalakító hatását világosan lehetett látni, és vele együtt a modern városi társadalom egyik alkotóelemét, a nagyüzemi munkásosztályt is észre kellett venni. Ortutay András

; Esztergomi virilisták 1895-1944 között című előadásában a gazdaságilag stagnáló város uralkodó elitjéről adott összefoglalást. Láttuk, hogy a virilizmus, majd 1929 után a legtöbb adót fizetők csoportjából választott képviselőtestületi tagságban a katolikus egyházi képviselet mellett mindvégig jelen volt a kereskedő, majd az ipari tőkés is. Jelentős az ügyvédek szerepe a városi képviselőtestületben, akik természetesen vagyonuknál fogva lettek tagjai a várost irányító testületnek. A téma a város újkori társadalomrajzához kitűnő adalékokkal szolgál, így továbbgondolása érdemes. Pifkó Péter

: Utcaszerkezet és utcanév adás Esztergomban 18951944 című előadása a városi törvényhatósági levéltár legfontosabb adatbázisát tartalmazó irataira, a városi közgyűlés jegyzőkönyveire támaszkodott. Rámutatott mindazon változás okaira, melyek az út név adást előidézték. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a múltban a városi vezetés az utcanév adást igyekezett a településszerkezeti változásokkal összhangban végrehajtani. Gelencsér József

: A Székesfehérvár - Palotai városnegyedének társadalmi struktúrája a 20. század elején című előadásában az 1911 évi városi adófőkönyv alapján adott keresztmetszetet e városrész 56