Levéltári Szemle, 34. (1984)
Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A tőkés nagybirtok irányításának néhány kérdése az előszállási uradalomban, 1800–1914 / 85–108. o.
A fejlesztést több tényező is ösztönözte. A rend többek között megkapta a székesfehérvári gimnáziumot és rendházat. A rendházak és az iskolák fenntartása egyszerre taegnövelte az apátsági kiadásokat. Közrejátszott a gazdasági fejlesztésben a háborús konjunktúra is, amely a napóleoni időkben jó árat biztosított a gabonának, az élőállatnak. A zirci apát úgy rendelkezett, hogy az előszállási uradalom a gazdálkodás területén az eddigieknél nagyobb önállóságot kapjon. Ennek értelmében új gazdasági szervezetet hoztak létre. Dréta Antal apát 1805-ben visszahívta Előszállásról a szerzeteseket, és az uradalom irányítását világi személyekre bízta. Dréta Antal által életre hívott gazdasági szervezet a maga egészében majdnem két évtizeden át volt érvényben, s kisebb változtatásokkal 1823 után is alapja maradt a gazdálkodási rendszernek. A változásokat a mezőgazdaság tőkés fejlesztése során az uradalmi jövedelmezőség biztosítására hozták létre. Az uradalom élén a direktor állott, aki közvetlenül a zirci apátnak volt alárendelve. A direktor által vezetett hivatal volt a direktorátus, ahol az írásbeli teendőket egy-két írnok végezte. A direktori hivatal mindig Előszálláson volt. A direktorok közül Modrovich Ignác nevét említjük, aki nemesi származású, és a család jómódú középbirtokos Fejér megyében. A gazdálkodást az uradalom maga vette kezébe, a bérleteket a 19. sz. elején megszüntette. Az uradalmat a modernebb gazdálkodás vitele érdekében kerületekre osztották. Egy-egy kerület élén a gazdatiszt állt. A kerület központja a major volt, ahol a cselédség, a pásztorok és egyéb alkalmazottak éltek. A 19. század elején ilyenkerületi központ volt maga Előszállás, majd Újmajor , /illetve 1811 után Herczegfalva /, Nagyvényim , Kisvényim , Karácsonyszállás . Hamarosan nagyobb arányú 88
