Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Béres András: Limitációk, árszabások kutatása: a tiszamelléki vármegyék 1793-as árszabása / 5–31. o.

BÉRES ANDRÁS Limitációk, árszabások kutatása /A Tiszamellyéki vármegyék 1793-as árszabása/ Az 1659. évi pozsonyi országgyűlés, amelyet I. Lipót koronázása alkalmából tartottak, elfogadta a 71-es articulust, amely az ipartör ténet szempontjából rendkivül fontos, ugyanis ekkor, helyesebben ezt követően történt az első központi rendelkezés alapján az árak limitá lása. Ezt követően, de különösen az 1600-as évek közepétől, ahogyan erről az egykori jegyzőkönyvek, s azok mutatói tanúskodnak, évről évre történt intézkedés, amely a vám, bor, hus, só, a kézműves munkák, dohány, gyapjú árainak meghatározására vonatkozott. -Az 1793-as évben ismét nagyobb árszabás vált szükségessé, amely a változó élet kivánalma folytán jelentkezett. Az országos jelenség regionális megvalósulása egyaránt érintette a keleti megyéket, Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyét, a Hajdú és a Jászkun Kerületet, melyek közel egy időben hozták meg határozataikat, ami a területükön munkálkodó ipart /céhes és kontár ipar/ valamint a kereskedelmet és a mezőgazdasági munkákat egyaránt érintette. Egyik oldalon szintkiegyenlitést jelentett a rendelkezés végrehajtása, a másik oldalon megerősítette a már amúgy is meglévő jelenséget, s méginkább differenciálta a lehetőségeket. Tény, hogy a városok, megyék és kerületek egyeztető küldötteik révén közös megegyezésre törekedtek, s a hozott rendelkezés közös megvalósulását kívánták elősegíteni. Az 1659. évi törvény lényegében a városokon kívül lakók érdekeltségét hangsúlyozta, s egyidejűleg a városok, a városi céhes ipar meghatározó súlyát korlátozta. Közben az 1706 február 6-án elrendel országos árszabás erősen megcsappantotta a városok forgalmát. A