Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A Dunántúl településtörténete, 1900–1944 / 47–83. o.

fa állomány 1895 és 1935 között hétszeresére nőtt, de gyümölcsnemenként is változott a növekedés: kajszi, mandula, őszibarack, cseresznye és szilvatermelés kiugró mennyiségű volt Fejér megyében. Felvevő piac a főváros és a főváros környéki települések lettek. Különösen magas a gyümölcstermelés Oiósd, Pusztazámor, Érd, Tárnok, Sóskút községekben. A szőlőket a múlt század végi filoxére nagyobbrészt elpusztította, de a jelen század elején már újratelepített és termőre fordult fiatal szőlőültetvények vannak. A szőlők megújítását állami vonalon is szorgalmazták. 1896-ban jelent meg a szőlőfelújítási törvény. A felszabadulásig újabb 200 hektár területet vontak be a szőlőtermelésbe. lukács László

: Méhészeti újítások Csákváron a századforduló évtizedeiben című hozzászólásában a falusi agrárkérdés egy speciális területét boncolgatta. A csákvári plébános méhészetében jelentős újításokat vezetett be a maga által szerkesztett újszerű kaptárral, amelyet országszerte a glébános nevéről Mayer-féle kaptának ismertek. Mayer Károly egyébként kiemelkedő szellemiséggel megáldott férfiú volt, aki több nyugati nyelvet is beszélt. Teológiai munkássága mellett méhészeti újításai is őrzik tevékenységét. Egy másik speciális kérdéssel Demeter Zsófia foglalkozott, aki a mezőkomáromi mezőgazdasági gépgyártás témáját boncolgatta. Az üzem viszonylag későn alakult, kisüzemi szinten maradt, de úgy látjuk, hogy a tulajdonos, Baranyai István nem is törekedett arra, hogy ennél nagyobb teljesítményt nyújtson. Átlag 20 fős munkásgárdával állítatták elő itt a vasekéket, fogasokat, darálókat, vetőgépeket. Leghíresebb terméke a könnyű vaseke volt. A gépműhellyé emelkedett üzem mellett gépkereskedést is nyitottak. A vásárlást készpénz helyett gabonával vagy más termékkel is ki lehetett egyenlíteni. Egyik üzlettárs, Baranyai veje Kardos Imre Székesfehérváron 54