Levéltári Szemle, 34. (1984)
Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - KRÓNIKA - Dóka Klára: Pozsony város levéltáráról: tanulmányúti tapasztalatok / 427–435. o.
í mennyiség a legnagyobb magyarországi gyűjteménynek /a Fővárosi Levéltár céhes anyagának/ kb. háromszorosát teszi ki. Mivel a pozsonyi szervezetek a 1B. század elejéig jórészt országos főcéhek voltak, azok mesterkönyveiben más városok kézműveseiről is találhatók adatok. A pontosan vezetett legény-nyilvántartások a város földrajzi helyzetének megfelelően jól tükrözik az Ausztria és Magyarország közti munkaerőmozgást, és a vándorló legények lengelországi, galiciai, sziléziai kapcsolatait is. A gyűjtemények közül jelentősek a kéziratos térképek, amelyekből 1057 db-ot őriznek a levéltárban. A 16. századból 3 másolat maradt fenn: az egyik a pozsonyi várat ábrázolja, a másik kettő a török háborúkra vonatkozik, mig a 17. századból 18 térképet őriznek. Pozsony a magyarországi kartográfia történetében fontos szerepet játszott. 1734-1735-ben, majd 1751-ben itt készültek az ország első használható várostérképei, itt telepedett le a 18. század elején Mikoviny Sámuel, aki a háromszögelésnek és a földrajzi helymeghatározásnak úttörője volt. A nagy mestertől 6 térképet őriz a levéltár, tanítványai közül pedig itt találjuk Fritsch András 25, Laáb Gáspár 1, Szalaky Gábriel 6, Zeller Sebestyén 6 munkáját. Ezen kivül megemlíthetjük a kamara térképészeinek /Kiss József, Karpe Mihály/ és építészeinek /Tallherr János, Walch Mátyás/ terveit és térképeit, amelyek részben a ma is álló épületek dokumentu434