Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - KRÓNIKA - Dóka Klára: Pozsony város levéltáráról: tanulmányúti tapasztalatok / 427–435. o.

DÓKA KLÁRA: Pozsony város levéltáráról /Tanulmányuti tapasztalatok/ A történeti Magyarország területén az egyik leggazdagabb városi levéltár Pozsonyban maradt meg, amelynek anyaga nemcsak a várostörténetirás szempontjából fontos, hanem az országos események vizsgálatánál is nagy a jelentősége. Már a középkorban vánal megerősített település fejlődését nem törte meg a török támadása, sőt Pozsony 1541-től a török kiűzéséig az ország fővárosa volt. 15261830 között itt koronázták a királyokat, 1848-ig otthont adott az országgyűlésnek, a 18. század végéig a központi kormányszerveknek. Pest és Buda 18. századi fejlődése nyomán azonban Pozsonyban viszszaesés következett be. Az országos szerepkör elvesztése miatt az építkezések üteme lelassult, a lakosság száma lassabban emelkedett, és a 19. század első felére Pozsony már csak az ország harmadik legnépesebb városa lett. A város fejlődése és hanyatlása jól visszatükröződik az iratanyagban, amely e levéltárban 1245-től a második világháborúig szinte sértetlenül fennmaradt. A gyűjtemény páratlan forrásértéke ellenére hazai vonatkozásban kevéssé ismert, és az eddigi Hungarica kutatások alkalmával nem állt előtérben. 1958-ban Lengyel Alfréd készített tapasztalatairól rövid beszámolót, és Kosáry Domokos ? bibliográfiájában is olvashatunk róla összefoglalást. Az iratanyag újabb feldolgozásairól azonban kevésbé tudunk a rendelkezésre álló irodalom alapján tájékozódni. A levéltári anyagról a felszabadulás után 1955-ben készült alapleltár, és már az 1950-es évek második felétől "leltárakat" 427