Levéltári Szemle, 34. (1984)
Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Vargha Dezső: Községi krónikaírás a szigetvári járásban, 1972–1983 / 161–175. o.
letve a krónikások sürü váltakozása, a legtöbb helyen el tudták háritani ezt a veszélyt. A következő hátráltató ok a részvétlenség. Még számos helyen előfordul, hogy a tanácsi vezetés egyszerűen nem tud senkit sem megbízni, mivel a falusi értelmiség elvándorolt, más részük pedig nem vállal semminemű közéleti tevékenységet. Néhány rossz tapasztalatot szereztünk a gyakorló pedagógusok, mezőgazdasági agrárszakemberek elzárkózásáról a régi járás területén is. Ezek a hátráltató okok elsősorban nem a tanácsi székhelyközséget, hanem a csekély lélekszámú társközségeket sújtják. Ehhez jön még egy harmadik ok: éppen ezekben a községekben nem tudnak megfelelő eseménymennyiséget összegyűjteni. Eme három ok következtében számtalan helyen nem az ott élő lakos irja a krónikát, hanem a székhelyközség tanácsi dolgozója vagy a szintén ott élő pedagógus. A krónikairásban tehát szintén jelentkeznek azok a gondok, amelyek a megye apró- és törpefalvas jellegéből adódnak. A kis lélekszámú községek nehéz helyzetét fokozza még a közlekedési lehetőségek korlátozottsága, az elnéptelenedés. Arról a folyamatról, amel először a gazdasági majd a tanácsi szervek elköltözésével kezdődött az iskolák - sokszor erőszakolt, át nem gondolt - körzetesítésével és a lelkész elmenetelével folytatódott, és az értelmiség és a fiatalság elvándorlásával tetőződött be, számtalan krónikában megtalálható. A községéhez hű krónikás, vagy a székhelyközség aggódó tanácsi vezetője, pedagógusa sokszor festett megrázó képet az ilyen kis lélekszámú faluról egészen a közigazgatási megszűnéséig. Számtalan település van a megyében, de a volt Szigetvári Járás területén is, amelyikről önállóan nem irnak már krónikát, csak annak a községnek a részekónt, ahova közigazgatásilag jelenleg tartozik. A település krónikairója tevékenységéért a tanácstól díjazásban részesül, de ez az összeg mossza nem áll arányban a ráfordított mun166