Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Vargha Dezső: Községi krónikaírás a szigetvári járásban, 1972–1983 / 161–175. o.

hogy ennek a mozgalomnak jövője is van! II. A Szigetvári 3árás krónikairása /I972-19B3/ A járás területén lévő összes községben egyszerre 1972-ben indult meg a krónikairás, a hasonlóan a megyei gyakorlathoz, elein­te rövidebb krónikák születtek, a krónikairók - szervezett előzmény hiján - saját tapasztalataikra, megérzéseikre voltak hagyatkozva. Nehezitette a helyzetet, hogy nagyon kevés embertől tudtak tanácsot kérni. A megyei krónikareferens igy általában Írásban tudott érint­kezést tartani a községekkel, minden évben nem tudott minden köz­séghez, tanácshoz eljutni. Néhány képzettebb helytörténész, honis­mereti aktivista, pedagógus és tanácsi dolgozó, és természetesen nyugdíjas tanár, tanitó irt olyan munkát, amely később is kielégí­tette a rohamosan növekvő igényeket. Eleinte az első szerkezeti egység állott a homloktérben, nagy gondot fordítottak a minél rész­letesebb eseményközlésre. A hetvenes évek közepén azután a másodi­ké nőtt meg, s a krónikások hosszú oldalakon keresztül sorolták feöl a községben működő tanács, termelőszövetkezet, állami gazda­ság, törpevizmű, ÁFÉSZ, iskola, óvoda, bölcsőde, művelődési ház, posta, vegyes- és italbolt, párt-, KISZ-, szakszervezeti alapszer­vezet, öntevékeny művészi együttes,' népművész szakkör, sportkör, hazafias népfront-szervezet, vöröskeresztes alapszervezet, tűzoltó raj és a többi szerv működésének adatait. A nyolcvanas években a dokumentumok jelentősége ért el eddig nem tapasztalt fontosságot, ugyanis ezeknek a segitségével érhetők leginkább tetten a történtek, s ezek tanúsítják a falu múltját-jelenét. Az 1980-as évek elejére mind tartalmukban, mind mennyiségükben megnőtt egy-egy év termése, s ma már nemcsak a nagyközségekben fordul elő az, hogy egy év 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom