Levéltári Szemle, 34. (1984)

Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Vargha Dezső: Hangszalagtár kialakítása a Baranya Megyei Levéltárban / 143–160. o.

után, Horváth Mihály pedig a zeneiskola élén, főiskolai tanárként zenésznemzedékek sorát nevelte. /Ö sincs már az élők sorában./ M. Graef Matild- hegedűművészként sokat mondott a helyi hagnversenyéletról - sajnos, ezt a beszélgetést is csak múlt időben említhetjük. Sass Dezső zongoraművész a helyi hangversenyéletröl szólt szintén, az azóta szintén elhunyt Ernster Dezsővel egy évvel halála előtt olyan hangfelvétel készült, amelyet a hazai zenei élet még nem ismer. Kerényi János a két világháború közt önálló településként élő Rácváros énekkarát vezette. Az ezzel, valamint a vármegyei dalosmozgalommal kapcsolatos emlékeit mondta hangszalagra. Zenei vonatkozású emlékeket közölt még a már emiitett Vargha Károly, Achátz Imre pedig a nemzetközi és a hazai Liszt Társaság működéséről emlékezett meg. Bárdosi Németh János költő Bartókkal kapcsolatos emlékét örökitettük meg. Vallomásaik gyűjteményünk becses részét alkot ják. 3. írók, költők, színészek, képzőművészek, mesterek: A Baranyából elszármazott idős költők közül Weöres Sándorról számtalan hangfelvétel készült más helyen. A költők közül helyben Csorba Győzőt kerestük meg, aki életpályáján kivül a közigazgatás1 ban eltöltött éveiről szintén szót ejtett. Csuka Zoltán haláláig a fővárosban élt, 6 pedig a szerb-horvát forditásait, létrehozott gyűjteményét is megemlitette. A beszélgetőtársak közül elsőként eltávozott Bárdosi Németh János e századi irodalmi életünk szinte valamennyi nagy alakjával való kapcsolatáról megemlékezett, saját közigazgatási múltját sem hagyva ki. A Budapesten élő irók közül íkolozsvári Crandpierre Emil a pécsi bölcsészévek mellett nem hagyta ki az utóbbi évtizedek sorsfordulóinak irodalmi vonatkozásait, Tatay Sándor pedig életmüvét, irodalmi tevékenységét ismertette. Takáts Gyula Kaposvárott él ugyan, de számtalan pécsi vonatkozású 152