Levéltári Szemle, 34. (1984)
Levéltári Szemle, 34. (1984) 1–3. szám - Farkas Gábor: A tőkés nagybirtok irányításának néhány kérdése az előszállási uradalomban, 1800–1914 / 85–108. o.
nyi , a teveli , az olaszfalui jövedelmeket az ispánok vagy a magtárosok befizették. A pénzt a birtokok kezelőitől a perjel vette át, akihez még az erdők és a mészárszék jövedelmei is beszaladtak. A perjel a központi pénztárból fizette ki a rendház fenntartására szükséges összeget, innen kapta az alperjel is a gazdaságok fenntar tására szükséges pénzt, fizette a hivatalnokokat, az iparosokat, a szolgákat. A kiadásokról számadást vezetett az alperjel, de köteles sége volt lajstromba foglalni a kiadásokat és a bevételeket a pincemesternek és a konyhamesternek is. Az alperjel adott utasítást az uradalmi erdőkben a favágásra. A rendtagok ruházatáról a házgondnok gondoskodott, aki éppúgy a perjeltől kapta a pénzt, mint a templomgondok. A perjel hetente /általában hétfői napokon/ gazdasági tanácsot tartott. Ezen az alperjel, a házgondnok, a rendi ügyviselő vett részt, de havonta egy alkalommal megjelentek a gazdasági tanácsban a gazdasági tisztek is. Ekkor tárgyalták meg a tiszti jelentéseket, az apáthoz beadott kérelmeket, az előszállási kormányzó jelentéseit A gazdasági tanácsban határozták meg az elkövetkező hetek munkamenetét is, itt döntöttek a gazdasági cselédség járandóságáról, a cse lédfogadásról, azok kerületekbe történő beosztásáról, döntöttek a büntetésekről, azok mikénti végrehajtásáról. A gazdasági tanácsa üléséről jegyzőkönyvet vettek fel, amely feltünteti az ülés időpont ját, a jelenlevők neveit, a megtárgyalandó ügy számát, annak rövid előterjesztését és a határozatot. A jelenlevők aláírásukkal hitele23 sitettek a jegyzőkönyvet. 18.23-ban megszüntették a direktori funkciót. Szerzetes jószágkormányzók idején a gazdaság fellendülése intenzívebb lett. Keller Kelemen , aki 1829-1844 között, másfél évtizeden át állt az uradalom élén, szinte kiépíti a modern uradalmi szervezetet. Ez alatt négy 100
