Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Szlovikné Berényi Márta: A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság története: 1. rész, 1883–1921 / 51–84. o.

Szerkesztők A Turul szerkesztőjét és a társszerkesztőt az alapszabályok 25. §-a értelmében a levelező és az igazgató tagok sorából választották ötéves időtartamra. Munkájukért tiszteletdíjat kaptak, mely 5 frt volt a folyóirat minden íve után. A szerzők nyomtatott ívenként 20 frt tiszteletdíjban részesültek.

5 9 A Turul első szerkesztője br. Nyáry Albert (Bagonya 1828 - Budapest 1886) volt, 1886-ig. Egyike volt azoknak, akik résztvettek a Társaság megalakításának előmunkálataiban. A Társaság létrejöttével régi vágya teljesült. Horváth István tanítványa volt, őrajta keresztül kedvelte meg a történelmet. Akárcsak Nagy Iván, ő is Itáliában — ahová az olasz szabadságharc hírére ment harcolni — kezdett az ottani levéltárakban komolyabb kutatásokkal foglalkozni. A magyar vonatkozású emlékeket kereste a heraldika és genealógia tanulmányozása közben. Hazatérése után résztvett a Magyar Történelmi Társulat megalakításában, melynek választmányi tagja lett. 1872-ben az Akadémia levelező tagjainak sorába választotta. Továbbra is főként heraldikával foglalkozott, és megírta a Heraldika vezérfonala című nagy művét.

60 Halála után több évig Fejérpataky egyedül szerkesztette a folyóiratot, majd Schönherr Gyula társszerkesztővel. ő, Fejérpataky lemondása után szintén társszerkesztőt kért maga mellé. Ekkor választották meg Varjú Elemért (Felsöludány 1873 — Budapest 1944)

61 a Turul másik szerkesztőjévé, ő azonban a Kassai Múzeum igazgatójává történt kinevezése után — mivel a fővárosból eltávozott — erről a tisztségéről lemondott.

62 Helyébe Áldásy Antalt választották, aki 1908—1932 között volt a folyóirat szerkesztője. Tagok A Társaság leendő tagjainak gyűjtése már 1882-ben megindult Radvánszky Béla és barátai vezetésével. Magukat a Társaság ideiglenes bizottságának nevezték, és ezzel az aláírással, 1882. febr. 10-i keltezéssel egy négyoldalas nyomtatott felhívást tettek közzé a következő címmel: „Felhívás egy magyar heraldikai és genealógiai társaság ügyében".

63 Ennek külső oldalára Radvánszky Béla lakáscímét nyomtatták, tehát összehajtva vissza lehetett küldeni, benne a jelentkezők nevével. Erre a nyomtatvány harmadik oldala szolgált, ahol a megfelelő rovatok kitöltésével alapító, pártoló vagy évdíjas tagnak lehetett jelentkezni, megjelölve a leendő tag lakhelyét és címét. A felhívásban az ideiglenes bizottság a Társaság létrehozását azzal indokolta, hogy a történetírás és a történelem társtudományai nagymértékben fejlődtek az utolsó két évtizedben, s ezen tudományok terjesztését csak társulás útján lehet megvalósítani, s egy folyóirat alapításával, mely címer-, oklevél- pecsétmásolatokat, genealógiai táblákat, érmek rajzait fogja tartalmazni. A felhívásban leszögezték, hogy a Társaság csak akkor alakul meg, ha legkevesebb 250-300-an jelentkeznek. A taggyűjtés kedvező eredménnyel járt, mert az alapító közgyűlés idején több, mint 300 volt a tagok száma. A Társaság megalakulása után pedig belépési nyilatkozaton, — melyet nyomtatott űrlap formájában küldtek szét, — vagy levélben lehetett jelentkezni. A taggá választásról külön erre a célra nyomtatott levelezőlapon értesítették a jelentkezőket.

64 64