Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - C. Harrach Erzsébet: Budapest Főváros Levéltárának IV. Gyűjteményi Osztálya és a kezelésében lévő anyagok ismertetése / 5–16. o.

A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI C. Harrach Erzsébet: BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁNAK IV. GYŰJTEMÉNYI OSZTÁLYA ÉS A KEZELÉSÉBEN LÉVŐ ANYAGOK ISMERTETÉSE A BFL intézményeiben a terv és térképtári anyagnak az iratoktól való elválasztása az írásos nyomok alapján 1930-ban merült fel. Ez elsősorban a már addig is külön kezelt térképanyag és tervanyag szakszerűbb tárolása miatt vált szükségessé. A levéltári rendnek megfelelően ezek a Feudális és Kapitalista kori osztály kezelésében álltak. A törzsanyag robbanásszerű növekedése és az ezzel együtt jelentkező munka szükségessé tette egy önálló osztály életrekeltését. A BFL IV. Gyűjteményi Osztálya 1977. május 1-óta létezik. Az Önálló osztály alapítását több tényező indokolta. Ezek közül elsődleges ok volt a nagy mennyiségű térkép és tervanyag. A másik ok, hogy ezen szakanyagnak az általános irattári szabályoktól eltérő a keletkezése, formája, rendje, s még számos más részletgond megoldása, nem utolsó sorban a legújabbkori anyag átvétele, feldolgozása volt. Az osztály kezeli a terv- és térképtárat, az utcanév nyilvántartást, a film- és fotótárat. Az osztály fő feladatai a kezelésébe tartozó anyagok - biztonságos és korszerű tárolása, - a korszerű segédletek készítése, nyilvántartások vezetése, - a kutatás biztosítása. Az 1930-as években dr. Horváth Gyula volt az aki a különleges méretű térképeket külön számba vette és kezelte. Ezt követte a levéltári iratok mellett található térképek kiemelése. A térképtár 1705-től napjainkig tartalmazza mindazokat a térképeket, amelyeket Pest, Buda, Óbuda, majd az 1872-ben alakult Budapest különböző fondjaiból emeltek ki különleges formájuk miatt. Itt találhatók még a Nagy-Budapest kialakulása után keletkezett térképek is. Nagy számban találhatók helyszínrajzok, amelyeknek provenienciája utólagosan megállapíthatatlan volt. TÉRKÉPTÁR A térképek több nagy csoportját különböztethetjük meg. A város, vagy a városok egész területét ábrázoló térképeket áttekintő térképeknek nevezzük, a telekrendezés során keletkezett térképeket telekmegosztási térképeknek és terveknek, az egyes városrészeket, épülettömböket ábrázoló rendezési vagy más céllal készült forrásokat részletterv, ill. térképként kezeljük. A legkisebb egység a helyszínrajz, amely egy vagy csupán néhány telket ábrázoló térképrészlet. A másik feldolgozási szempont, hogy a források téma szerint is áttekinthetők legyenek. A városrendezési terveken túl speciális térképek is lehetnek, így népesedési, közlekedési, csatornázási, vízrajzi és más térképek. Ezek a térképek általában kéziratosak. 5