Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - FONDKÉPZŐK TÖRTÉNETE ÉS FONDISMERTETÉS - Czuczor László: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) szervezete és működése, 1953–1964 / 19–37. o.

epidiaszkóppal, Budapesti Szervezet részére pedig egy normál filmvetítő berendezést szerzett be. A tagság önképzését szolgálta, hogy az évi 50-Ft TIT tagsági díj fejében a tagnak szakosztályhoz való tartozása szerint a Természettudományi- vagy a Társadalomtudományi közlönyt küldte meg rendszeresen a Társulat. A Társulat vagyona 4,491,000 Ft-al növekedett. A növekedés jelentős része a KRESZ tanfolyamok bevételéből eszközölt beszerzésekből, főleg klubberendezésekből, szemlátetőeszközökből, valamint az időszak végén mutatkozó nagyobb összegű pénzállományból adódik. A saját bevételi források közt jelentős helyet foglalnak el a szabadegyetemek, akadémiák, nyelvtanfolyamok, KRESZ és egyéb tanfolyamok tandíjai. A főtitkári beszámolót vita követte. A vita során 24 küldött szólalt fel. Dr. Szodorai Lajos egyetemi tanár, a Hajdú megyei szervezet elnöke beszámol arról, hogy a Hajdú-Bihar megyei szervezetben mutatkozó problémák azonosak azokkal, mint amiről a főtitkári beszámolóban is szó volt. A jövőben a Hazafias Népfront és a TIT megyei elnöksége közösen fogja kialakítani az együttműködési terveket. Ezután dr. Mód Aladár egyetemi tanár, a TIT alelnöke kért szót. Kiemelte, hogy a Társulat munkája az eltelt három évben eredményes volt. A 85,000 előadás és az ötmillió hallgató nem csak szám, hanem tartalom is, mégpedig gazdag tartalom. Megállapítja a továbbiakban, hogy a Társulat munkájában jelentős a világnézeti nevelés, de helyesebb lenne nem közvetlenül első helyre tenni az ateista nevelés kérdését, — én a hazafias nevelés kérdését állítanám az első helyre! — mondotta Mód Aladár. A Társulatban már több éve él az a törekvés, hogy a tudományos ismeretterjesztés nagyobb megbecsülést kapjon. Most a Társulatnak ezt az igényét úgy kell megoldani, hogy a Hazafias Népfronttal kapcsolatban kapja meg mindezt. A történelmi ismeretterjesztésről szólva a következőket állapítja meg. „Problémát jelentett az, hogy a történelmi előadások és hallgatóinak száma nem emelkedett az elmúlt időszakban. Mégsem lehet a Történelmi Választmány tevékenységét negatívan értékelni, tekintve, hogy az előbbi években az 1918-19-es évfordulóval, azután népi demokráciánk 15. évfordulójával kapcsolatosan tartott előadások jelentősen emelték a történelmi előadások számát. Azt a tényt, hogy most évfordulók nélkül is tartotta a szintet a választmány és a szakosztályok, semmiképpen sem lehet negatívan értékelni." Mód Aladár javasolja, hogy a megválasztandó elnökség tervszerűen foglalkozzék a Társulat előadói tevékenységének tartalmi kérdéseivel. Dr. Varga János a Győr megyei Szervezet elnökségének tagja különösen fontosnak tartja a mezőgazdaságban kibontakozó szaktanácsadó szolgálatot, de hasonlóképpen a TIT tagok metodikai, didaktikai, pedagógiai, eszmei és szakmai felkészítését. Egyet kell érteni azzal, hogy a már bevált akadémiai rendszert tovább szélesítse a Társulat. Növelni kell.az egyes ismeretterjesztési formákon belül a komplexitást, továbbá sokkal szervezetebben kellene foglalkozni a bejáró dolgozókkal, mind az ipari, mind a gazdasági irányú képzésben. Dr. Fekete Ferenc a Közgazdasági Szakosztályok választmányának tagja: Eddigi munkájuk középpontjában a szövetkezeti vezetés közgazdasági, problémái állnak. Az országban 35004000 termelőszövetkezetben több tízezer dolgozó foglal el vezető posztot. Számukra az agrár-közgazdasági ismeret nélkülözhetetlen, a szövetkezeti vezetés új mesterség, egész munkaidőt kitöltő foglalkozás. 32