Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

festettek. A vármegye az 1600. évi január 4-én tartott gyűlésből követeket küldött a királyhoz, hogy szabadítsa meg őket a vasas-németek elviselhetetlen, súlyos igájától, a követek pedig azt az utasítást kapták, hogy az akasztófás leveleket az országgyűlésen is producálják. A kamarai visszaélésekről, melyek Bocskay támadásának szintén egyik fő okát képezték, tanulságos feljegyzések vannak. Egy kis quart-alakú könyvben 1704-ből érdekes hegyközségi szabályzatot találtam „melylyel az egész Magyarországban szoktak élni hegyben' bírák és esküdtek". Ennek és az írásba nem foglalt régi szokásjognak az alapján dolgoztatta ki a vármegye 1752-ben a maga általános érvényű szabályzatát, hogy a hegybíróság visszaéléseinek véget vessen. De ilyen a mezei gazdálkodásra és szőlőmívelésre vonatkozó rendszabásokat a földesurak is adtak a maguk jobbágyainak, többek között Drivoderics Ferencz szentgróti kapitány 1691. nov. 17-én, ésD. János „Bonczod földe örökös ura" 1700. aprü 24-én. A vadkerti csata után a bujdosó, erdőn-mezőn lappangó kurucok nagyon elszaporodtak a vármegyében, kiket a szegénység táplált és rejtegetett a német hadak előtt, mindaddig, míg gr. Nádasdy Ferencz 1710. márc. 16-án keményen rá nem parancsolt a vármegyére, akasztófával fenyegetvén a községi bírákat, hogy űzzék, kergessék, öljék, vágják őket. Nem sokkal utóbb, 1710. okt. 20. br. Nehem császári generális tudatja,hogy őfelsége diadalmas, dicsőséges és igaz fegyverei által Érsekújvár elfoglaltatván, a kóborló rebellisek elöljárója, Palocsay György a Dunán „átalszaladt", tehát aki kegyelmet akar a fejével „a tolvaj társaságoknak elhagyásával" 8 nap alatt térjen a császár hűségére. A legrégibb eredeti armalis I. Ferdinánd király 1559. júl 8. kelt adománya RáczPocrachiewyth Farkas részére. Ez arról nevezetes, hogy csak 1640-ben, tehát 80. esztendő múltával hirdette ki Rácz György, a nemességszerző dédunokája és leszármazását hitelesen igazolván, mint vitéz katona, Győr vármegye által - a publicatio elmulasztása dacára is acceptáltatott. Az Armalisok mellett van III. Károly 1714. évipriv. átiratában a gabonával és liszttel is kereskedő molnár mesterek 1663-ban megerősített céh-szabályzata, mely nevezetteknek többek között teljes adó-vám és harmincad mentességet biztosított. Ebben a szekrényben találtam továbbá azt az egyezséget, melyet a vármegye 1736ban a neoacquisticai commissióval, illetőleg a kincstárral kötött. A levéltárban elhelyezett bezárt ládákat többszöri sürgető kérésem dacára sem nyitották fel, pedig okom van hinni, hogy azokban családi letétemények is voltak. Depositum maradványának tartom az Inkey család birtokaira vonatkozó újabbkori gazdasági és periratokat, melyek éppen úgy mint az 1848/49. évi iratok rendetlenül porban és piszokban hevertek. Ellenben mint különös és mai szemmel nézve, feltűnő jelenségnek, örvendetes jelenségnek kell kijelentenünk azt, hogy ebben alevátárban - az egyetlen vármegyében az országban! — megőrizték teljes épségükben egy nagy ládában tartogatva, a II. József-féle felmérési iratokat, amelyeket n. József halála után országszerte a vármegyékben elpusztítottak. Egy derék levéltárnoknak nak köszönhető, aki 50 évig szolgálta Zala vármegyét és felismervén ezen iratoknak az utókorra nézve megbecsülhetetlen értékét, féltő gonddal őrizte azokat! Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. 187