Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

E három nagy gyűjteményen kívül mely egy tágas, világos és száraz, tűztől és betöréstől védett teremben csaknem az egész történeti levéltár anyagát magában foglalja, az 1861 — 1900. évi közgyűlési, valamint 1864-1877. évi hagyatéki iratok mellett, szintén záros szekrényekben tartják az összes nemességi igazolási és productionalis pör iratokat egyesítő nobilitaria gyűjteményt, mely a régi kővárvidéki nemes családokra is vonatkozik. Ez Bilker Gorzó Bertalan szorgalmát dicséri, aki az oláh megszállás előtt a vármegye főlevéltárnoka volt és tagadhatatlan, hogy az Archívumot legalább is annak történeti részét kifogástalan rendben tartotta. A már említett nagy szekrényekben vannak még az ügyvédek után maradt iratok, tovább különféle conscriptiók, számadások, arányosítási perek és községek szerint rendezett úrbéri iratok, katona ügyek s ezek között az 1788/89. évi török háborúra vonatkozó érdekes iratok. A levéltárnok dolgozó szobájából nyílik az az igazán szép nagyterem, melyben a vármegyének 1914-ben már 4426. kötetből és válogatott művekből álló könyvtárát őrizték. Ebben a teremben volt egy vasláda, melyben 67 drb eredeti armalis levelet, továbbá a használatból kivont régi községi pecsétnyomók között Ecsednek és Gyarmatnak 1608. évi pecsétnyomóit találtam. Ugyancsak a könyvtárban, illetőleg a vasládában volt (1914-ben) egy „Privilégium fasc. N 1 —27" jelzetű iratcsomó, melyben 1267. évtől fogva néhány Árpádkori oklevélmásolat mellett a Kölcsey család 1344. évi adománylevelét hiteles átiratban, végre Báthori Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem néhány eredeti donatiós levelét találtam. Utólag sajnálom — mondja Dr. Komáromy András — hogy pontosan számba nem vettem, de határozottan emlékszem, hogy az iratcsomón feltüntetett 27. darabból egy sem hiányzott. A levéltár tudományos értékére, illetőleg történeti becsére nézve — mivel részletekbe nem bocsátkozhatom, általánosságban csak azt jegyzem meg, hogy harmadfélszázad leforgása alatt Bocskay, Bethlen és a Rákócziak támadásától fogva a majthényi mezőn keresztül a világosi katasztrófáig alig van nagyobb jelentőségű országos esemény, melynek a levéltárban beszédes emléke ne maradt volna. Ezek a néha dicsőséges, többször fájdalmas és szomorú emlékek a levéltárakat — az én szememben — templomokká emelik, hol a nemzet és családi szent hagyományok oltári tüze ég. Eredeti, kézzel irt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. -oOo23 Szepes vármegye levéltára

8 Mikor a Belügyminisztérium rendeletére 1916-ban a levéltárat megvizsgáltam, a régi vármegyeházból 3 év óta folyó átköltözködés és az új levéltár felállítása még nem volt ugyan befejezve: de az 1848. előtti történeti értékkel bíró iratoknak az újabbkori közigazgatási iratoktól való teljes különválasztása már megtörtént. A nagy vármegye vagy alsó szék jegyzőkönyvei 1541 —1849-ig szép rendben fölállítva és kifogástalanul conserválva a gr. Csáky nemzetség címerével ékesített hatalmas 173